Folytatjuk interjúnkat Kozma Judittal, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont nyelvi közönségszolgálatának tanácsadójával. Cikkünk első felében a csillagászati nevekkel foglalkoztunk, most azonban egy másik névfajtára irányítjuk figyelmünket.

A csillagászati nevek mellett a tanösvénynevek neveivel is foglalkozik. Honnan jött ez a téma?

Szintén a ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont nyelvi tanácsadó szolgálatához érkezett két-három ilyen jellegű megkeresés, elsősorban e nevek helyesírásával kapcsolatban. Innen jött az ötlet, hogy nézzük meg ezt az eddig még nemigen vizsgált névfajtát. A néhány kiinduló példa után nem sokkal egyszer csak ott találtam magam 600 tanösvénynév közepén, amelyek névfelépítési és helyesírási szempontból is igen változatos képet mutattak. 

Sajnos a csillagokat nem lehet ilyen közelről vizsgálni (Fotó: Kozma Judit)

Honnan származnak ezek a példák? Létezik a tanösvényeknek adatbázisa vagy gyűjteményes oldala?

Sajnos olyan adatbázist vagy gyűjteményes oldalt nem találtam, amelyen minden magyarországi tanösvénynév szerepelt volna. Az OpenStreetMap, a Szállás.hu blogjának térképes gyűjteménye, illetve a Trekhunt oldala is több mint 300 tanösvényt listáz, de ezek között igen nagy az átfedés. További tanösvények találhatók az egyes nemzeti parkok honlapján is. Kollarics Tímea disszertációja szerint 2014-ben a Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának nyilvántartásában 466 tanösvény szerepelt, amelyek közül 169 tartozott nemzeti parki igazgatóságokhoz, 60 erdészetekhez, a maradék 237 pedig egyéb szervezetekhez. A Bajor-Lampert Rita és Bajor Zoltán által 2018-ban kiadott Természetismereti tanösvények Budapesten 41 fővárosi tanösvényt mutat be, amelyek többsége a budai oldalon található. Hegyes Katalin 2022-es Ki a szabadba! című munkája 130 budapesti és Budapest környéki tanösvényt említ. A magyar és német nyelven olvasható Lehrpfad oldalon a magyarországi német nemzetiségi önkormányzat által létrehozott és fenntartott tanösvényeket mutatják be röviden; ezekből jelenleg 18 található az ország különböző pontjain. Az első ilyet Pilisszentivánon, illetve Sombereken alakították ki 2016 tavaszán, a legújabbat pedig Budapest XXII. kerületében, Budafokon adták át 2024 decemberében. 

Nevek két nyelven: Iskola a kőbányán / Schule am Steinbruch (Fotó: Kozma Judit)

Ahogy említettem, sok tanösvénynév több forrásban is szerepel, így ezekről az oldalakról, illetve könyvekből végül összesen több mint 1400 névalakot gyűjtöttem össze, amelyek azonban csak mintegy 700 tanösvényt jelölnek; egy-egy tanösvénynek tehát átlagosan kb. 2 névváltozata adatolható.

Sajnos arról sincsenek pontos adatok, hogy jelenleg hány tanösvény található Magyarországon, de az biztos, hogy ország egész területén létesültek már ilyenek: legsűrűbben a középhegységeinkben, legritkábban pedig az Alföld keleti és déli részein.

Milyen típusok azonosíthatók a tanösvénynevek körében?

A tanösvények nevében leggyakrabban földrajzi elhelyezkedésre utaló (-i képzős vagy -i képző nélküli) ún. lokalizációs névrészek jelennek meg. Ezek mellett vagy önállóan elsősorban az adott területre jellemző természeti képződményekre és az élővilág jellegzetes tagjaira (jellemző növényekre, állatokra vagy gombákra) utaló névrészek találhatók még a nevekben, például Égerösvény, Holdviola tanösvény, Naprózsa botanikai tanösvény, Fürge cselle tanösvény, Mókus tanösvény, Szalamandra tanösvény, Óriás pöfeteg tanösvény, Rókagomba tanösvény. Az elsősorban kisgyermekes családok számára kialakított tanösvények, az ún. „sétálók” nevében mesebeli állatok is megjelennek, részben szójáték eredményeként: többek között VoKánya, PogáNyúl, Vadkan Vili, Mocsoládia, Bikka sétálója nevű tanösvény is látogatható már Vokány, Pogány, Zengővárkony és Alsómocsolád településen, illetve a budapesti Bikás parkban.

Mesés tanösvény(nev)ek (Fotó: Kozma Judit)

A természettel, természetvédelemmel, természeti neveléssel kapcsolatba hozható személyek ebben a névtípusban csak másodlagos szerepet játszanak; vannak azonban kifejezetten egy-egy személy munkásságát a középpontba állító tanösvények is, ezek nevében tehát indokoltan jelennek meg személynevek; például Dr. Studunka László tanösvény, Lóczy Lajos gejzírösvénye, Sisa Pista tanösvény. Kitalált, mesebeli személyekről is neveztek el tanösvényeket; ilyen például a Boszorkány meseösvény Sopronban, amelyen a Kecske-patak legendájából kiinduló feladatokat lehet megoldani. Ide sorolható továbbá a „sétálók” egy részének a neve is, köztük a Paloznaki kalózok vagy a Tündér Lili sétálója.

A tanösvénynévadásnak nemigen vannak határai (Fotó: Kozma Judit)

A fenti kategóriákon túl néhány tanösvény például csillagászati objektumokról kapta a nevét (pl. Bolygótúra tanösvény, Csillagösvény, Naprendszer tanösvény), de vannak kirándulással, sétával  kapcsolatos cselekvésekről elnevezett tanösvények is (pl. Baktató tanösvény, Faluséta tanösvény, Kincskereső ösvény, Vártúra ösvény és biológiai tanösvény), illetve tárgyakat jelölő szavak (pl. Borona tanösvény, Kőbalta tanösvény) vagy egyéb fogalmak is feltűnnek egyes nevekben (pl. Garmada tanösvény, Határtalan sokszínűség meseösvény, az Idő ösvénye, a Kék hullám).

Találkozott furcsa, kevésbé névszerű tanösvénynevekkel is?

De még mennyire! Az adatbázisomban jelenleg a leghosszabb nevű tanösvénynév ez: A Szentesi család magánerdeinek Malomkő–Tengerszem Erdei Tanösvénye. (A tanösvényneveket a forrásokban szereplő módon, betűhíven közlöm.) Hasonlóan bonyolult szerkezetű (sőt az egyes névrészek nem teljesen tisztázott viszonya, illetve a különböző írásjelek miatt még az előzőnél is bonyolultabb) a Bazalt utca - Buruczky Ferenc (Kovácsi-hegy) Tanösvény elnevezés. Ezekhez képest az Egyek-pusztakócsi mocsarak Górési tanösvény vagy a Sárcsikúti Köleskepe-árok eocén földtani tanösvény név már szinte maga a megtestesült egyszerűség és letisztultság…

Némelyik név hosszabb, mint maga az ösvény (Fotó: Kozma Judit)

A Tőzike tanösvény esetében viszont nem maga a név felépítése a furcsa, hanem az a tény, hogy egymástól függetlenül négy is van belőle az országban: Csáfordjánosfán, Érden, Nagybajomban és Ráckevén. Tudomásom szerint nincs másik megkülönböztető névrész, amely ennyi tanösvénynévben szerepelne. Az adataim között egyébként 3-3 darab Erdei tanösvény (Budaörs, Bugac, Ópusztaszer térségéből) és Ártéri tanösvény (Rácalmás, illetve Vízvár közeléből), továbbá 2-2 darab Ciklámen tanösvény (Sopron, illetve Tilaj térségéből) és Medvehagyma tanösvény (Tatabánya és Vállus közeléből) fordul elő.

Végül megemlíthetem még a Bükk-ös-vény elnevezést, amely szójátékon alapul: a szentendrei Bükkös-patakról kapta a nevét a tanösvény.

Kik adják ezeket a neveket? Van hasonló szabályozás rájuk, mint a csillagnevekre?

Ezekre a nevekre tudomásom szerint jelenleg semmilyen szabályozás nem vonatkozik, bármiről vagy bárkiről elnevezhetők a tanösvények. Az elnevezés pontos mikéntjéről nincsenek információim, de a neveket minden bizonnyal a létesítők választják meg. A tanösvények egy részét a nemzeti parkok kezelik, de önkormányzatok, erdőgazdaságok, környezetvédelmi és helyi civil szervezetek, cégek és iskolák is alakítottak ki és tartanak karban tanösvényeket. 

A tanösvénynévadás pont annyira szabad, mint a természet (Fotó: Kozma Judit)

Milyen névtani téma foglalkoztatja mostanában? 

Számomra jelenleg az egyik legizgalmasabb kérdés a tulajdonnevek toldalékolásában tapasztalható morfológiai váltakozások és bizonytalanságok vizsgálata. E témakörből 2025-ben több előadást is tartottam a kolléganőimmel, illetve hamarosan megjelenő tanulmányokban is összefoglaljuk a nyelvi tanácsadás során e témakörben keletkezett tapasztalatainkat. Olyan tulajdonnevek toldalékolási kérdéseit vizsgáltuk, amelyek alakjukban azonosak váltakozó tövű köznevekkel (pl. aranyat, bokrot; de családnévként Aranyt, Bokort). Az eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a tőváltakozás bizonyos helynevek esetében kétféle toldalékolási mintát is lehetővé tesz (pl. Herceghalmon vs. Herceghalomon). A helynevekkel kapcsolatban továbbá problémát jelenthet a kül-, illetve a belviszonyragok használatának kérdése is (pl. Herceghalomban vs. Herceghalmon/Herceghalomon). Személynevek (vagy azok megfelelői, például irodalmi alakok nevei) esetében viszont a tő gyakran változatlan marad, azaz a toldalékok a szótári alakhoz járulnak (l. a fenti Aranyt, Bokort példát). Ez már most nagyon sokrétű, a tulajdonnevek vizsgálatát és a morfológiát ötvöző kutatásnak tűnik. A munkát a jövőben is folytatni szeretnénk, a vizsgálatokat a terveink szerint a közszókra is kiterjesztve, a közönségszolgálati adatbázis mellett más forrásokat is bevonva.

Az éjszakai égboltot kémlelve, a világ bármely pontján is legyünk, ugyanazon csillagok fénye vetül ránk, mint őseinkre – a fejünk fölött keringő számtalan égitest nagy része azonban több nevet is viselt az elmúlt évezredek során, és visel ma is. Hogyan keletkeznek ezek a nevek? Mit tud róluk elmondani egy névkutató? Kozma Juditot kérdezzük, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont nyelvi közönségszolgálatának tanácsadóját. 

Kozma Judit, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont
nyelvi közönségszolgálatának tanácsadója

Mi a csillagnév? Mit kell tudnunk erről a névfajtáról? 

A köznyelvi beszélők számára az égbolton látható minden fényes pont csillag, erre utalnak az olyan (részben régies vagy népi) megnevezések is, mint a bolygó csillag (’bolygó’), farkos csillag (’üstökös’) hullócsillag (’meteor’) vagy a Hajnalcsillag, Esthajnalcsillag és Vacsoracsillag a Vénusz bolygó neveként. A csillagászok vagy a csillagászatban jártasak számára azonban sokféle égitest létezik: a csillagok mellett bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, csillaghalmazok, meteorok stb.

Összefoglalóan tehát a hétköznapi nyelvhasználók számára a csillagnév mindenféle égitest nevére utalhat, a szaknyelvben azonban pontosabb, ha égitestnevek-ről beszélünk. A csillagászati és/vagy űrtani elnevezések pedig még ennél is tágabb kategóriát jelölnek: mindenféle olyan tulajdonnevet, amelyek a csillagászati és/vagy az űrtani szaknyelvben használatosak. Az égitestnevek mellett idetartoznak egyes égitestek (bolygók, holdak) felszínformáinak elnevezései, illetve a meteoritok, az űrjárművek és egyéb űreszközök, a földi és űrtávcsövek nevei stb.

A csillagnév tekinthető a földrajzi nevek egyik alkategóriájának?

Véleményem szerint nem tartoznak a szorosan vett földrajzi nevek közé, bár az egyes égitestek felszínformáinak elnevezései mutatnak hasonlóságot a földrajzi nevekkel. A fő ok, amiért ezek az elnevezések nem tartoznak a földrajzi nevek közé, az, hogy a csillagok és más csillagászati objektumok nem a Földön találhatók. Az égitestnevek vagy a felszínformák nevei azonban természetesen helynevek: olyanok, amelyek a Földön kívüli helyeket jelölnek. Különösen az utóbbiakat egyébként akár be is lehet sorolni a földrajzi nevek kategóriájába. A csillagászati és űrtani elnevezések közé azonban a neveknek jóval szélesebb köre is beletartozik: vannak köztük tárgynevek (űreszközök, pl. rakéták, szondák nevei), intézménynevek (pl. űrügynökségek nevei) vagy a címekkel rokonságot mutató elnevezések (pl. különböző űrprogramok nevei). Úgy fogalmazhatunk tehát, hogy a földrajzi neveknek és a csillagászati neveknek mindenképpen van közös metszetük.

Tehát a nem-hagyományos égitestek is kapnak nevet (forrás: Lucasfilm Ltd.), jóllehet a Halálcsillag nem csillagnév

Hogyan vált a téma kutatójává? Mennyire kell érteni a csillagászathoz?

Igazából teljesen véletlenül kerültem kapcsolatba a csillagászati szaknyelvvel, azon belül is eddig elsősorban a csillagászati elnevezések kutatásával. Amikor (nem ma, már majdnem 20 éve!) szakdolgozati témát kerestem a magyar szakon, csak annyit tudtam, hogy lehetőleg helyesírási témát szeretnék. Megkérdeztem Laczkó Krisztinát, az ELTE BTK oktatóját, az akadémiai szabályzat, illetve az Osiris Helyesírás egyik szerzőjét, aki több témát is javasolt, köztük a csillagászati szaknyelvi helyesírást mint addig mostohagyerekként kezelt területet. Mivel mindig is nagyon vonzott az éjszakai égbolt, illetve van természettudományos érdeklődésem is, kapva kaptam az alkalmon, hogy egy ilyen interdiszciplináris területtel ismerkedhetek meg behatóbban. A csillagászati ismereteim persze nagyon sok kívánnivalót hagytak maguk után (és hagynak ma is…), de igyekeztem több könyvet is elolvasni, és (az éppen a szakdolgozati félévemben meghirdetett) A csillagok világa című egyetemi kurzust is elvégeztem. Viszont akkor is azt gondoltam, és ma is úgy vélem, hogy egy ilyen típusú szaknyelvi munkához elengedhetetlen a szakemberek és a helyesírási szakértők közös munkája, külön-külön egyikük sem alakíthat ki megfelelő kodifikációt. Már a szakdolgozatom, később a doktori disszertációm írásakor is dolgoztam együtt csillagász szakértőkkel, és remélem, a jövőben még szorosabbra tudom majd fűzni az együttműködést a csillagászokkal. (Az elmúlt évtizedben elsősorban anyai feladataimmal foglalkoztam, majd a jelenleg is az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontban végzett tanácsadói munkámba kellett belerázódnom, de bízom benne, hogy lassan visszatérhet az életembe a csillagászati szaknyelvi helyesírás ügye is.)

A magyar helyesírás szabályaiban (AkH.12) nem sokat olvashatunk a csillagászati nevek helyesírásáról. Ez azért van, mert eddig kevés figyelmet kapott a téma, vagy mert ez csak egy szűk területet érintő szaknyelvi kérdés? Honnan lehet e nevek írásáról bővebben tájékozódni? Mennyire számít összetettnek, problémásnak e névfajta helyesírása?

Az, hogy egyelőre nincs részletes szabályozása e területnek, valóban ennek a két tényezőnek a következménye. A csillagászok egyébként már régóta szorgalmazzák egy szaknyelvi helyesírási szabályzat összeállítását, de az illetékes akadémiai bizottságok sokáig azzal söpörték félre a kérésüket, hogy ilyenre nincsen szükség, mert az égitestek, illetve a felszínformák nevét ugyanúgy kell írni, mint a földrajzi nevekét, és kész. A Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila készítette Osiris Helyesírás második, 2025-ös kiadása (részben a doktori disszertációmra alapozva) egyébként már részletesebb szabályokat közöl, mint az AkH.12. Ez jó alapot adhat a későbbi szaknyelvi szabályozáshoz, de még rengeteg a munka, mert rendkívül szerteágazó terület terminológiáját és nómenklatúráját kellene összhangba hozni a már meglévő köznyelvi és szaknyelvi helyesírási szabályokkal, például a készülő fizikai helyesírási szabályzattal. A csillagászatban, illetve az űrtanban használt tulajdonnevek önmagukban is rengeteg megoldandó helyesírási kérdést vetnek fel, de egy átfogó szaknyelvi helyesírási szabályzatban természetesen a közszói alakok írásmódját is meg kell határozni (ami szintén nem lesz problémamentes feladat).

Az Orion-köd (Alex Andrews fotója)

Rátérve most már magukra a nevekre: minden égitest kap nevet? Kik adhatnak nekik nevet? Mi alapján történik a névadás, milyen szempontjai vannak?

A csillagászok igyekeznek minden kis „pöttyöt” azonosíthatóvá tenni az égbolton. Ezek az elnevezések azonban a legtöbbször nem névszerűek, hanem csupán valamilyen azonosító számok. Például jelenleg több mint másfél millió ismert kisbolygót és egyéb apró égitestet tartanak nyilván, de ezeknek csak egy töredéke kap nevet is; a csillagoknak is csak egy elenyésző hányada visel névszerű nevet.

Az égitestek és a rajtuk található felszínformák elnevezését ma kizárólag az IAU, vagyis a Nemzetközi Csillagászati Unió, illetve az adott szakterület nemzetközi csillagászati tudományos testülete határozhatja meg. Az, hogy ki nevezhet el egy-egy égitestet, függ az égitest típusától. A kisbolygóknál maradva: ezek elnevezésének joga a felfedezőt illeti, aki szinte bármiről vagy bárkiről adhat nevet, csak néhány megszorítást kell figyelembe vennie (politikusokról vagy hadvezérekről például nem szokás elnevezni kisbolygót, bár ebben is van kivétel: éppen a magyar felfedezésű kisbolygó neve, a Kossuth). Magyarországon Sárneczky Krisztián a legszorgalmasabb kisbolygó-felfedező, így ő már nagyon sok égitestnek adhatott nevet. Néhány éve hazánkban egyébként az év tudományos ismeretterjesztőjének választott személyekről is elneveznek egy-egy kisbolygót a kitüntetés részeként. Ezek teljesen hivatalos nevek lesznek, bekerülnek a hivatalos adatbázisokba is. Ezzel szemben vannak olyan vállalkozások, amelyek pénzért kínálják a lehetőséget, hogy elnevezhessünk egy-egy csillagot vagy más égitestet, illetve felszínformát, ám ezekből sosem válik hivatalos név.

A csillagoknak többféle elnevezésük is van. Ennek oka az, hogy a csillagok elnevezésére való igény már évezredekkel az IAU megalapítása előtt is élt az emberekben. Az ókorban és a középkorban külön nevet csak a legfényesebb csillagok kaptak, többnyire a régi görögöktől vagy az araboktól. Valószínűleg a görögök kezdték el a fényesebb csillagokat a csillagképben elfoglalt helyük alapján jelölni, és ezt a rendszert vették át az arabok, a görög–latin neveket arabra cserélve. Később az európai tudósok az arab munkákon keresztül ismerték meg a görög–latin megnevezéseket, így a csillagképek latin nevei mellett főleg a csillagok arab neveit (vagy azok más nyelvekbe többé-kevésbé módosultan átkerült formáit) használták, illetve használják még ma is. Az IAU jelenleg 521 csillagnevet tart számon, például ezeket (zárójelben a nyelv, amelyből az elnevezés származik): Capella (latin), Deneb (arab), Pleione (görög). Ezek a csillagok sajátnevei vagy – J. Soltész Katalin terminusával – jelnevei. A jelnevek olyan tulajdonnevek, amelyeknek az adott nyelvi környezetben nincs felismerhető közszói jelentésük, márpedig a Capella, a Deneb vagy a Pleione a magyar nyelvhasználók számára valószínűleg nem jelent semmit. A Capella egyébként latinul ’kecskegida’ jelentésű, a Deneb jelentése arabul ’farok’ (mert a Hattyú csillagkép farkában látszik), a Pleione vagy más átírásban Pléioné pedig egy görög tengeri nimfa neve. A csillagnevek egy része (szintén J. Soltész terminusával) elsődleges jelnév: ezek sem közszóként, sem egyéb tulajdonnévként nem használatosak. A nevek másik része azonban – ahogyan azt például a Pleione név is mutatja – átvitt tulajdonnév, vagyis ezekben az esetekben más tulajdonnévfajta (itt egy mitológiai alak neve) válik csillagnévvé.

Az Androméda-galaxis (Alberlan Barros fotója)

A sajátneveken kívül továbbra is használatos a 88 hivatalos csillagképre hivatkozással való azonosítás: ilyenkor a görög vagy latin betű, illetve arab szám után szóközzel és nagy kezdőbetűvel írjuk a csillagkép latin nevének birtokos esetét vagy a megfelelő rövidítését. Például az arab eredetű Algol néven ismert ún. fedési változócsillagot e megnevezési rendszer alapján β Persei-nek (rövidítve: β Per-nek) nevezik, ami arra utal, hogy ez a Perseus csillagkép második legfényesebb csillaga. (A görög betűket általában az egy csillagképen belüli fényesség, ritkábban a felfedezés sorrendjében osztották ki a csillagoknak.) Végül a csillagokra különböző katalógusszámokkal is hivatkozhatunk. Így az egész égbolt legfényesebb csillagának többek között az alábbi nevei használatosak: Szíriusz (angolosan: Sirius), α Canis Maioris ~ Alfa Canis Maioris (rövidítve: α CMa), HR 2491. (Az esetlegesen még élő népi elnevezések  nem tartoznak a tudományosan használatos nevek közé; a Szíriusz mindenesetre hazánkban például Kutyacsillag, Sánta Kata vagy Sánta lány néven is ismert volt.)

Az egyes égitestek (bolygók, kisbolygók, holdak, üstökösök), illetve ezek felszínformáinak megnevezésére egyébként más-más szabályok vonatkoznak.

A bolygók közül 2006 óta a Naprendszerben csak nyolcat tartunk számon. A bolygók neve a Föld kivételével egy-egy római istenség nevének átvitele. A Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz már az ókorban is ismert volt; az Uránuszt William Herschel fedezte fel 1781-ben, a Neptunuszt 1846-ban (Le Verrier számításai alapján) Johann Gottfried Galle észlelte vizuálisan. A Plútó (a törpe- és kisbolygók nevének megfelelő nemzetközi Pluto formában is), amelyet Clyde Tombaugh amerikai csillagász 1930-ban fedezett fel, 2006 óta törpebolygónak számít, sorszáma is van, teljesen hivatalosan tehát (134340) Pluto a neve. További törpebolygók az alábbiak: (1) Ceres, (136199) Eris, (136472) Makemake és (136108) Haumea. (Egyelőre teljes biztonsággal csak ezt az öt égitestet tekintik törpebolygónak a csillagászok, de a lehetséges számuk akár több százra vagy ezerre is rúghat.)

A kisbolygók száma szintén folyamatosan emelkedik, jelenleg (2026 februárjában) 875 150 sorszámozott kisbolygó szerepel a Minor Planet Center adatbázisában. Ezek közül azonban egyelőre csak 25 737-nek, azaz mintegy a 3%-ukaknak van sajátneve. Ahogy említettem, egy-egy kisbolygó felfedezője nevezheti el az adott égitestet, és ebben majdnem teljesen szabad kezet kap.

A Plútó (a NASA infravörös tartományban készített, utólag színezett fotója)

Ami az egyes bolygók holdjait illeti, azokat kezdetben általában a felfedezőik nevezték el, de 1973 óta az IAU illetékes bizottsága (mai nevén Working Group for Planetary System Nomenclature, röviden WGPSN) a felelős a nevekért. Egy ideje viszont a nagyon kicsi holdak nem kapnak nevet, csak azonosítót, pl. S/2009 S 1. Ebben az első S a holdra mint égitesttípusra (satellite) utal, az évszám a felfedezés idejére, a második S a Szaturnuszra, a szám pedig az adott évi felfedezések időbeli sorrendjében elfoglalt helyre. A Naprendszer bolygóinak és törpebolygóinak jelenleg összesen majdnem 900 holdjuk van, de ebből csak mintegy 180-nak van sajátneve. (Ehhez jön még a törpe- és kisbolygók holdjainak 500-at megközelítő száma. Ezek közül csak 43 kapott nevet. A naprendszerbeli holdak többsége egy-egy görög–római mitológiai alakról kapta a nevét, de többek között William Shakespeare színműveinek, illetve Alexander Pope Fürtrablás című vígeposzának szereplőiről is neveztek már el égi kísérőket. Mivel a görög és a római mitológiában szereplő alakok száma véges, viszont a Naprendszer bolygói körül keringő holdak közül egyre többet fedeznek fel, az IAU egy ideje megengedi, hogy az újabban talált holdakat más mitológiákban szereplő alakokról nevezzék el. A Szaturnusz kis holdjai így inuit, kelta vagy skandináv mitológiai szereplők nevét viselik (a bolygó körüli pályájuk jellemzőitől függően).

A Szaturnusz (a Cassini űrszonda felvételeiből a NASA által létrehozott kép)

Az üstökösöket kezdetben a pályájuk kiszámítójáról, később a felfedezőjükről nevezték el; adott esetben több pályaszámítóról vagy felfedezőről. A 19. század végén a pályaszámítás pontosságától függően kétféle, évszámból és betűjelzésből, illetve évszámból és római számból álló jelölési rendszert vezettek be, de ezt a rendszert az IAU 1995-ben megváltozatta. Innentől a felfedezés évszámát a felfedezés fél hónapjának betűjele követi (az A január első felét, a B január második felét, a C február első felét stb. jelöli), majd egy, a fél hónapon belüli sorszám következik. Például az 1995 februárjának második felében harmadikként felfedezett üstökös az 1995 D3 jelölést kapja. Ezt a jelölést kiegészítheti egy, az égitest típusára (például periodikus vagy nem periodikus üstökösre) utaló előtag, amely egy betűből (P, C, D stb.) és egy perjelből áll. A jelenleg ismert 513 periodikus üstököst hivatalosan beszámozták (l. https://www.minorplanetcenter.net/iau/lists/PeriodicCodes.html), ezt a P betűjel elé írt számmal jelölik. Ettől perjellel elválasztva következik a felfedező (újabban akár egy szonda) neve (pl. 513P/Broughton). A fenti elnevezésmódokat sokszor kombinálják is egymással, vagyis az évszámot tartalmazó jelölési forma mellett zárójelben megadják a felfedező nevét is. A mostanában sokakat lázban tartó, a csillagközi térből, tehát a Naprendszeren kívülről érkezett üstökös egyik neve például 3I/ATLAS (az I betű az intersztelláris eredetére utal), másik jelölési formája pedig a felfedezési idejére utaló C/2025 N1 (ATLAS).

Az Atlasz (a Nemzetközi Gemini Obszervatóriumban készített kép)

Más égitestek felszínformái közül elvileg csak a legalább 100 méteres kiterjedésűeket és a tudományos érdeklődésre számot tartóakat nevezik el, de a missziók során egyes kisebb alakzatok (például leszállóhelyek, kisebb dombok vagy sziklák) is kaphatnak neveket. Ezeket azonban az IAU – meghatározott kivételektől eltekintve – nem ismeri el hivatalosként. A neveknek világosnak és egyértelműnek, valamint lehetőleg egy már megkezdett tematikus csoportba tartozónak kell lenniük. Az egyértelműséget szolgálja, hogy – nagyon indokolt kivételektől eltekintve – egy név csak egyetlen égitesten fordulhat elő. A naprendszerbeli égitestek felszínformáinak nevét a nemzetközi névkincsből válogatja ki az IAU, bár a lehetséges leszállási helyeken előnyben részesíti azoknak az országoknak a névkincsét, amelyek a jövőben leszállást terveznek az adott helyszínen.

A fentebb is említett, a hétköznapokban ismert csillagászati nevek hivatalos nevek? Mitől függ, hogy van-e hagyományos értelemben vett neve egy csillagászati objektumnak vagy jelenségnek?

A csillagászatban leginkább az említett katalógusszámokat és egyéb azonosítókat használják, de (az ismeretterjesztésben mindenképpen) használatosak a hagyományos, névszerűbb nevek is. Vannak globális kampányok is, amelyek keretében nevet kapnak bizonyos égitestek, például távoli csillagok és bolygóik (ezeket a Naprendszeren kívüli bolygókat exobolygók-nak nevezzük). Ilyen kampány volt például a NameExoWorlds, amelyet eddig 2015-ben, 2019-ben és 2022-ben írtak ki, és az utóbbi két alkalommal Magyarország is részt vett rajta. Az egyes országok vagy területek kampányát egy-egy nemzeti bizottság szervezte meg és bonyolította le. Ezek a testületek feleltek a nagyközönségtől beérkező lehetséges nevek szűréséért, majd az IAU által megszabott feltételeknek megfelelő, illetve a testület által a leginkább alkalmasnak tartott nevekre ismét a nagyközönség szavazhatott.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illusztrációja a 2022-es NameExoWorlds kampányában

A neveknek többek között az alábbi kritériumoknak kellett megfelelniük: könnyen kiejthetőknek, (szóközzel és/vagy írásjelekkel együtt) 4–16 latin betű hosszúságúaknak kellett lenniük, lehetőleg egyetlen szóból állva; nem lehettek sértők vagy megbotránkoztatók, illetve nagyon hasonlók valamely kisbolygónak vagy természetes holdnak, továbbá valamilyen Földön kívüli égitest felszínformájának a már létező nevéhez. A két névnek valamilyen közös témát kellett követnie, amelynek elég tágnak kellett lennie ahhoz, hogy a rendszerben később felfedezendő újabb objektumok (exobolygók, kísérőcsillagok stb.) is elnevezhetők legyenek ez alapján. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve a „magyar” csillag (2019-ben a HAT-P-2) a Hunor, bolygója pedig a Magor nevet kapta. 2022-ben a HAT-P-12 csillagot és annak bolygóját nevezhette el hazánk; ekkor a Komondor (csillag) és a Puli (bolygó) névpáros lett a befutó.

Kozma Judittal készített interjúnk folytatása, amelyben a tanösvények névadásáról tudhatunk meg érdekes részleteket, ide kattintva olvasható!

Nőnapi kvízünk, amely márciusi női nevekről szól, ide kattintva érhető el! Benne az ókori görög mitológiától kezdve a tavasz- és virágszimbolikán át napjaink névhasználati mintázataiig és szabályaiig érintünk különböző érdekességeket!

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

Gárdonyi, Ottlik, Zichy, Csáth – olvasóink bizonyára kitalálták már, mi a közös a felsorolt személyekben. Mindannyian február 25-én ünnepelték a névnapjukat, kivéve szökőévente, amikor egy nappal későbbre tolódik a köszöntés.

De hogyan is került be a keresztény hagyományokon alapuló kalendáriumokba a világi eredetű Géza név? Miért és miként elevenítették fel ezt az egykor történelmi homályba merült nevet? Vajon a mai névalak híven tükrözi az Árpád-kori kiejtést? Írásunkban ezen kérdések mentén kalauzoljuk el olvasóinkat a Géza név történetébe.

II. Géza megkoronázásának (1141) ábrázolása a Képes Krónikában (forrás: Wikipedia)

1835-ben, a Magyar Tudós Társaság hatodik nagygyűlésén úgy határoztak, hogy az évente megjelenő, a Társaság aktuális tagjait számba vevő Névkönyv 1836-tól kezdődően kiegészüljön egy rövid kalendáriummal is  (azaz egy keresztneveket tartalmazó naptárral) (Döbrentei 1857: 28). Az elkészült naptárban több olyan világi név is szerepel, amelyek mögött nem áll valamilyen bibliai személy vagy szent, például az Etelke vagy az Aranka. E nevek ünnepei tehát „mesterségesen” kerültek be a többi, szentek tiszteletéből kialakult névnap közé (Névkönyv 1836: 3–8).

Az 1836-os kalendárium bizonyos mértékben tükrözi a korabeli magyar keresztnévanyag bővülő tendenciáját. Ekkoriban ugyanis egyre több szülő döntött úgy, hogy gyermekeiknek „leporolt” történelmi neveket, illetve újonnan alkotott (magyar közszói eredetű, illetve írók, költők által létrehozott) neveket adjanak. A régi magyar nevek vonzereje részben a korabeli történelmi érdeklődésben, részben pedig a formálódó nemzeti identitáshoz való kapcsolódásban rejlett. Feltehetően természetes módon támadt fel az igény arra, hogy a névkincs eme felújított elemeinek is névnapokat jelöljenek ki.

A fent említett kalendárium neveinek sorát gyarapítja a február 26-ára és március 30-ára sorolt Gyéza is (Névkönyv 1836: 3, 4). A névnap naptári időpontja a későbbi Névkönyvekben még váltakozott – szökőévekben, mint amilyen 1836 is volt, egy nappal későbbre esett –, azonban idővel következetesen február 25-ét jelölték ki. Az időpont nem véletlen: mivel a név középkori szövegekben talált alakjait tévesen a Győző-nek feleltették meg, védőszentjének Victorinus (✝283) és Niceforus (✝283) egyiptomi vértanúkat tették meg; az előbbi nevének jelentése ugyanis ’győztes’, az utóbbié pedig ’győzelemhozó’. A Géza névnapja így esett az ő ünnepnapjukra, február 25-ére (Fekete 1995: 44). A Győző egyébként szintén újonnan került a korabeli névállományba: a 19. századi névújítási hullám egyik névalkotása volt, a Viktor név fordításával keletkezett.

Példa a Geyza név Győző-vel, azaz Viktor-ral való megfeleltetésére (Honderű 1843: 356)

A Géza ~ Győző téves megfeleltetésben közrejátszhatott a középkori névadatok bizonytalan olvasata is. Mivel a tulajdonnevek Árpád-kori írásmódja mind hangjelölésében, mind következetességében meglehetősen eltért a 19. századi gyakorlattól, a reformkori értelmiségnek gondot jelentett a több száz évvel azelőtti nyelvállapot rekonstruálása. A különböző történelmi személyeket jelölő Géza név mintegy tucatnyi formában tűnik fel a kora középkori forrásokban. A teljesség igénye nélkül találunk az oklevelekben Geisa, Geiza, Geisca, Geyche és Geuzha alakokat is (ÁSznt.), míg Anonymus Gesta Hungarorumában a Geysa alak szerepelt – utóbbi a 19. század eleji emberek számára talán az egyik legismertebb alak lehetett.

A név a 19. század első harmadában kezdett el megjelenni a valós névadásban is. Mint a legtöbb régi magyar név, a Géza is elsőként a nemesi körökben talált új névviselőkre, igen változatos írásváltozatokban: a nemesi családfákon Géza, Gejza, Geiza és Geyza alakok is akadnak (Nagy 1847–1868). A század végére a Géza országosan elterjedt, közepesen gyakori férfinévvé vált (Hajdú 2003: 490–499). A név híresebb viselői között politikusok, katonák, művészek, tanárok, orvosok, jogászok, tudósok (így nyelvészek, névkutatók), sportolók, vallási vezetők is akadtak (Web1, Web2).

Bárczi Géza (1894–1975) Kossuth-díjas nyelvész, a magyar nyelvtörténet kiváló kutatója (forrás: Wikipedia)

Inczefi Géza (1906–1974) nyelvész, a magyar névtudomány kiváló kutatója (forrás: Csongrád Megyei Hírlap 28/23: 5)

A név eredetéről és egykori hangzásáról a század során több elmélet is keletkezett, abban viszont a legtöbben egyetértettek, hogy a valós névadásban elterjedt Géza egy téves, németes olvasat eredménye.

A kezdeti találgatásokra példa Sándor István jogász, műkedvelő és könyvgyűjtő írása, aki a középkori latin szövegek névalakjait Gyécsa, illetve Gyézsa alakban olvasta ki, jelentését pedig különféle csavaros következtetések útján ’szent gyermek’-ként fejtette meg (Sándor 1801: 143–146). A század végén Vámbéry Ármin orientalista, egyetemi tanár már felvetette a név török eredetének lehetőségét. A szerinte Gyeics-nek ejtendő név valószínű alapalakját a török jeicsi, jeiči ’nyilas, íjász’ szavakban sejtette (Vámbéry 1882: 167–168). Karácsonyi János történész más megközelítést alkalmazott: a középkori hangjelölés és a korabeli helynevek etimológiájának vizsgálatával elsőként a Gecse (Karácsonyi 1889: 36–39), majd önmagát több ponton kiigazítva a Gyécse kiejtésre jutott (Karácsonyi 1894: 20–23).

A név ma is elfogadott eredetét és kiejtésének magyarázatát nyelvészek dolgozták ki a 20. században. Az egykori helyes olvasatra (*Gyëü̯csa ~ *Gyëü̯sa – mai kiejtéssel kb. Gyejcsa) többek között Melich János, Jakubovich Emil és Pais Dezső kutatásai derítettek fényt, a név alapszavául szolgáló török méltóságnévre (jabgu) pedig Németh Gyula (1928: 147–151) és Czeglédy Károly (1956: 325–333) mutattak rá.

A nyelvészek eredményei alapján a nyelvemlékekben Geysa, Geicha stb. alakban lejegyzett név egy magyar kicsinyítő képzővel (-cs) ellátott török eredetű méltóságnév lehetett (*Gyëü̯ – mai kiejtéssel kb. Győ) (Ligeti 1979: 132). Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a honfoglalás kori fejedelemnek ez a neve vagy csupán a tisztségének a megnevezése volt-e, az Árpád-kori királyok esetében már valószínűsíthető a személynévi használat (B. Szabó – Sudár 2017: 230).

A *Gyëü̯ különféle összetételekben és képzett alakokban több, személynévi eredetű település nevében is fellelhető, például az Algyő, Felgyő, Győr, Gyügye, Máriagyűd nevekben (FNESz.). A későbbi, hangváltozások által módosított alak pedig a Decs, Décsipuszta, Décső, Déva, Devicse, Magyardécse, Marosdécse földrajzi nevekben bukkan fel (FNESz., B. Szabó – Sudár 2017: 229).

A *Gyëü̯ személynévre visszavezethető néhány településnév elhelyezkedése (forrás: saját készítésű térkép, Google My Maps)

Talán ebből a rövid összefoglalóból is érzékeljük, milyen nagy utat járt be a szóban forgó név a honfoglalás előtti korszaktól a kora középkori uralkodókon át a 19. századi felelevenítésen keresztül a modern időkig. A jelenkori utónévadás több névalakváltozatot is megenged: a legelterjedtebb Géza mellett a Décse, a Gécsa, a Gejza és a Gyécsa nevek is anyakönyvezhetők. Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont által üzemeltetett Utónévkereső a Géza névnapjának február 25-ét, illetve szökőévben 26-át, valamint május 8-át és augusztus 6-át ajánlja.

Felhasznált irodalom

ÁSznt. = Fehértói Katalin, Árpád-kori személynévtár 1000–1301. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.

Benkő Loránd 1950. Fiatal nevek és őseik. Magyar Nyelvőr 74: 123–128.

Czeglédy Károly 1956. Géza nevünk eredete. Magyar Nyelv 52: 325–333.

Döbrentei Gábor 1857. A’ Magyar Tudós Társaság’ történetei 1834. nov. 24től 1835. sept. 16ig. A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei 3. Magyar Tudós Társaság, Buda. 3–55.

Fekete Antal 1995. Keresztneveink, védőszentjeink. Szent István Társulat, Budapest.

FNESz. = Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Személynevek. Osiris Kiadó, Budapest.

Honderű 1843 = Sz. n. 1843. Necrolog. Honderü 1/10: 356.

Karácsonyi János 1889. Hogy kell kiejtenünk az utolsó magyar fejedelem nevét? Turul 1889/1: 36–39.

Karácsonyi János 1894. Még egyszer a Geythsa név kiejtése. Turul 1894/1: 20–23.

Ligeti Lajos 1979. Régi török eredetű neveink. Magyar Nyelv 75: 129–141.

Nagy Iván 1857–1868. Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal 1–12. + Pótlék kötet. Pest.

Németh Gyula 1928. Géza. Magyar Nyelv 24: 147–151.

Névkönyv 1836 = M. Tudós Társasági Névkönyv 1836-ra. Magyar Tudós Társaság, Buda, 1836.

Sándor István 1801. Sokféle. Hetedik darab. Streibig, Győr.

Szabó János – Sudár Balázs 2017. Az Árpád-ház férfineveiről (970–1301). 1. rész: 1–2. generáció. In: Sudár Balázs szerk., Dentumoger I. Tanulmányok a korai magyar történelemről. MTA BTK Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, Budapest. 223–252.

Szentmártoni Szabó Géza 2023. Hajdani és mostani Gézák február 25-i névnapjára. Országút Online 2023. február 24. https://orszagut.com/szepirodalom/hajdani-es-mostani-gezak-februar-25-i-nevnapjara-4027 (Utolsó letöltés: 2026. február 24.)

Utónévkereső. Szerk. Raátz Judit – Sass Bálint. MTA Nyelvtudományi Intézet / Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2013–2025. [Online kiadás.] http://utonevkereso.nytud.hu (Utolsó letöltés: 2026. február 24.)

Vámbéry Ármin 1882. A magyarok eredete. Ethnologiai tanulmány. Második kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Budapest.

Web1 = Nemzeti Névtér. Lekérdezés a Géza nevet viselő személyekről. (Utolsó letöltés: 2026. február 24.)

Web2 = Wikipedia. Lekérdezés a Géza nevet viselő személyek szócikkeiről. (Utolsó letöltés: 2026. február 24.)

A leghíresebb Miklósok közül válogattunk legújabb kvízünkbe. Minden történetet ismersz már?

A kvíz ide kattintva érhető el!

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

A néphagyomány szerint november 19-én, Erzsébet napján az időjárásból megjósolható, milyen idő lesz karácsonykor. A hiedelem egy XIII. századi magyar hercegnő, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapjához kötődik, akit az elesettek, szegények megsegítőjeként a középkorban a könyörületesség, valamint az előkelő asszonyok példaképeként tiszteltek. A makulátlan életű hercegnő kultusza már életének utolsó éveiben megkezdődött, és már a halálakor elindították a szentté avatásának folyamatát. Alig négy évvel később, 1235-ben kanonizált szent lett, ami jelentősen növelte az Árpád-ház presztízsét is. A XV. századra a művészeti ábrázolások sokasága mellett Szent Erzsébet mintegy száz kórház, ispotálykápolna és templom védőszentje lett (Slíz 2021: 93–94).

Nem csoda, hogy az országszerte becsben tartott királyi sarj keresztneve is igencsak elterjedtté vált a középkori Magyarországon. Az Erzsébet név története azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. A héber eredetű név a kereszténység elterjedésével vált ismertté Európában, ugyanis egy fontos bibliai személy, Keresztelő János édesanyja, Szűz Mária közeli rokona viselte a szóban forgó nevet. Lukács evangéliumának első fejezetében olvasható, miként hallgattatott meg a meddőségben szenvedő Erzsébet könyörgése, hiszen az egyik legfontosabb újszövetségi prófétát hordhatta a szíve alatt.

Az eredeti névalak, az Eliséba – több más héber személynévhez hasonlóan – összetett név. Az első névelemben (Éli) felfedezhető az ’Isten’ szó (lásd még Sámuel, Izrael, Emánuel, Dániel stb.), míg a második névelem (Séba) a ’bizalom, megnyugvás’, valamint az ’eskü’ jelentést rejti. Az összetett névnek így többféle jelentést is tulajdonítanak, például ’Istenbe vetett bizalom’, ’Istenem a megnyugvás’, ’megesküdött az Isten’ (KnE., Utónévkereső).

S. Mester Mária Erzsébetnél tett látogatását jeleníti meg Vizitáció című festményén, 1500–1510 között (Forrás: Wikipedia)

A kereszténység elterjedésével Magyarországon is egyre inkább szorgalmazták, hogy a megkeresztelendő gyermekek magyar név mellett vagy helyett bibliai eredetű neveket, illetve szentek, mártírok neveit viseljék (Hajdú 2003: 358–359). Az Erzsébet is azon bibliai nevek között volt, amelyek ilyen módon kerültek be a magyar keresztnévanyagba. 

A magyarok eredetileg a héber név latin változatával találkoztak (Elisabeth), tehát az Erzsébet a magyar keresztnévanyagba latin eredetű egyházi névként került be. A nevet változatos módokon jegyezték le a középkori forrásokban, például Elisabet, Elizabet, Alisabeth, Elsebeth, Helizabet vagy Ersebith alakokban, de a korban már megfigyelhetők rövidült változatok is, például Elys, Els, Elz, Else, Elske (ÁSznt., Slíz 2011, 2017: 77–79, 2021: 97).

Látható, hogy a név jelentős hangváltozásokon ment keresztül, míg elnyerte mai formáját. A kezdeti [elisabet] kiejtés idővel [elisábet]-re módosult, ezt követte az l és az r hang felcserélése. A nyelvhasználat egyszerűsödésre való törekvése miatt előfordul, hogy egy több magánhangzóra végződő, úgynevezett nyílt szótaggal rendelkező szóban kiesik az egyik magánhangzó, hogy gyorsabban, könnyebben kiejthetővé váljon a szó (például a ma-li-na > mál-na esetében). Ez a hangtani jelenség játszódhatott le az Erisábet > Ersábet névben is. A hangrendi illeszkedést követte a szóbelseji á > é változás, és szintén a magyar kiejtésbeli szokásokhoz való igazodást mutatja az s hang zs-ként ejtése (KnE.).

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek, 1895 (Forrás: Wikipedia)

A keresztnév szinte töretlen népszerűsége még a reformáció után sem ingott meg, ugyanis a szentkultuszt elutasító protestánsok előtt is elfogadható mintaként állhatott a szegényeket, betegeket gyámolító Árpád-házi Szent Erzsébet példája. A középkori hercegnő alakját a katolikus megújulás idején a többi közt prédikációkban, egyháztörténeti munkákban és freskókon éltették. Néhány festői ábrázoláson felfedezhetők az akkori királynő, Mária Terézia arcvonásai, így az Erzsébet-kultuszt bizonyos mértékben felhasználták a korabeli politikai propagandában is (Slíz 2021: 99–100).

Az Erzsébet majd’ egy évezredes névadási hagyománya jelenkorunkban visszaszorulóban, pontosabban átalakulóban van. 2002 óta nem szerepel az újszülötteknek adott száz leggyakoribb név között, különböző, eredetileg idegen nyelvekben megszületett névalakjai viszont kedvelt és gyakran adott nevekké váltak. Főként a 2010-es években lett gyakori az eredeti héber név spanyol alakváltozata, az Izabella, a 2020-as évek elejétől kezdve pedig ennek a rövidült változata, a Bella. A német, francia és angol nyelvterületeken használatos Elizabet és Eliza is az elmúlt évek száz leggyakoribb újszülöttnevei között szerepel. Egyelőre azonban nem kell kétségbe esnünk a bibliai név magyar változatának eltűnése miatt: jelenleg is több mint 230 ezer személy viseli első vagy második keresztnévként az Erzsébet nevet (Web1, Web2, Utónévkereső).

Erzsébet királyné (Forrás: Wikipedia)

Érdekesség, hogy az Erzsébet egyes becézett alakjai különféle írásváltozatokban családnévként is használatosak voltak, például Eörsik, Eőrsik, Ersik, Eőrse, Eörsse. Ez az anyai név öröklődésének ritka példája, szemben a jóval gyakoribb apanévi eredetű családnevekkel, hiszen általában tőlük örökölték utódaik a vagyonukat, társadalmi helyzetüket. A XXI. század elején a Zsóka, a Csöre és az Erzse családnevet viselők eredeztethetik vezetéknevüket egy valamikori Erzsébet-től (Slíz 2021: 104).

Egy másik tulajdonnévi kategóriában is felfedezhetjük az Erzsébet-et, mégpedig különböző, személynévből alakult földrajzi nevekben. Több települést – Mező András szerint legalább 19-et – a templomuk védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről neveztek el, így Alsószenterzsébetet, Bükkszenterzsébetet, Nyugotszenterzsébetet vagy Püspökszenterzsébetet (Mező 1996: 74).

Budapest különböző közterületei Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbachról, azaz Erzsébet (Sisi) királynéról kapták a nevüket: Erzsébetváros, Erzsébet híd, Erzsébet tér, Erzsébet királyné útja (KnE.). A királyné iránti korabeli rajongás a névazonosság miatt egyértelműen összefonódott az Erzsébet-kultusszal. A két nőalak tudatos összekapcsolásának szemléletes példája volt, amikor 1857-ben, Sisi első magyarországi látogatásakor megajándékozták őt Szent Erzsébet Érdy-kódexbeli életrajzával, a Nemzeti Színház pedig Erkel Ferenc a szentről szóló daljátékával tisztelgett a királyné előtt (Magyar 2007: 50). 

Felhasznált irodalom

ÁSznt. = Fehértói Katalin, Árpád-kori személynévtár 1000–1301. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.

Berrár Jolán 1952. Női neveink 1400-ig. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 80. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 

Hajdú Mihály 1988. Adalék nőneveink korai divatjához. In: [Szerk. nélkül.] Studia in honorem P. Fábián, E. Rácz, I. Szathmári oblata a collegis et discipulis. Budapest. 61–65.

Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest.

KnE. = Fercsik Erzsébet – Raátz Judit, Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009.

Magyar Zoltán 2007. Árpád-házi Szent Erzsébet. Kairosz Kiadó, Budapest.

Mező András 1996. A templomcím a magyar helységnevekben (11–15. század). METEM-könyvek 15. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest.

Utónévkereső. Szerk. Raátz Judit – Sass Bálint. MTA Nyelvtudományi Intézet / Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2013–. [Online kiadás.] http://utonevkereso.nytud.hu

Slíz Mariann 2011. Anjou-kori személynévtár (1301–1342). Históriaantik, Budapest.

Slíz Mariann 2017. Anjou-kori személynévtár (1343–1359). Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

Slíz Mariann 2021. Szentkultusz és személynévadás Magyarországon. Szent István Társulat, Budapest.

Web1 = Utónévstatisztika. A nyilvántartásban előforduló 100 leggyakoribb utónév statisztikája. Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. https://nyilvantarto.hu/hu/statisztikak?stat=kozerdeku (2025. 11. 18.)

Web2 = Utónévstatisztika. A 100 leggyakrabban választott utónév az előző évben született gyermekek körében. Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. https://nyilvantarto.hu/hu/statisztikak?stat=kozerdeku (2025. 11. 18.) 

Szerző: Kéri Jázmin Sára

A Mózes az emberiség történetében az egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású név. Legismertebb viselője a zsidó, keresztény és iszlám vallásnak is központi alakja, akit a hagyomány a nép vezetőjének, törvényhozónak és prófétának tart. Mózes alakja nemcsak a vallási szövegekben, hanem a művészetekben, az irodalomban és a névadásban is meghatározó jelentőséggel bír.

Mózes összetöri a kőtáblákat (Rembrandt)

De vajon honnan származik a Mózes név, és a Bibliában olvasható értelmezése a mai tudományosság szerint is megállja-e a helyét? Mit jelent e név és viselője a különböző vallások számára?

A név a Biblia és egyéb források alapján

A Biblia héber nyelvű változatában, a Kivonulás könyvében a fáraó leánya a csecsemő Mózest a Nílus vizéből húzta ki, ezért adta neki a Mózes nevet; ez a magyarázat a héber masha (kihúz) igére utalhat (Sasson 2015: 302). Ez a névmagyarázat elsősorban teológiai célú értelmezés, amely az eseményhez igazítja a név jelentését. 

Mózes megtalálása (Paolo Veronese)

Josephus Flavius ókori zsidó történetíró a Mózes névnek a jelentésére más magyarázatot adott. A zsidók története című művében az állítja, a név jelentése ’vízből megmentett’ lehetett, hiszen az ókori Egyiptomban a vizet a mo, a ’megmentett’ vagy ’mentés’ jelentést pedig az uses szóval fejezték ki (Griffiths 1953: 225–227).

A Mózes név egyiptomi gyökerei

A bibliai történeten alapuló ókori magyarázatokkal szemben a 20. századi nyelvtudományi vizsgálatok arra jutottak, hogy a név nem héber, hanem egyiptomi eredetű. Smith (1919) szerint a Mózes eredetileg egy hosszabb óegyiptomi személynévből származott, amely tartalmazta egy egyiptomi istenség nevét, de amikor a héber közösségbe került, az idegen isten nevét elhagyták. Ez a névátvétel jól illeszkedik abba a tágabb folyamatba, amely során a zsidók átvették más ókori népek személyneveit is, de saját vallásukhoz és hagyományaikhoz alakították őket (Smith 1919: 111).

Griffiths (1953) szerint a név alapja az óegyiptomi mesu szó lehetett, amelynek jelentése ’született’ vagy ’megszületett’. Ez a kifejezés rendkívül gyakori volt az ókori Egyiptom személyneveiben, különösen az istenek nevét tartalmazó (teoforikus) személynevek második tagjaként. Ilyen például a Ramszesz név, amelynek jelentése: ’Ré isten szülötte’ (Griffiths 1953: 225–226).

Mózes a különböző vallásokban, kultúrákban

Mózes neve nemcsak a történeti és vallási hagyományokban fontos, hanem különböző vallások szövegeiben és azoknak értelmezésében is különös jelentőséggel bír.

Mivel a kereszténység az Ószövetséget is szent könyvként kezeli, a név ott is a héber eredetű jelentéssel és magyarázattal él tovább. Az Újszövetség több fejezetében (pl. Az apostolok cselekedeteiben és a Zsidókhoz írt levélben) úgy hivatkoznak Mózesre, mint törvényhozóra, de nevének etimológiáját nem részletezik (Wolf 1959: 102). A keresztény hagyományban ezért a Mózes név jelentése inkább a történetével és szimbolikus szerepével kapcsolódik össze.

Mózes életének eseményei (Botticelli)

Az iszlámban Mózes Múszá néven ismert. A név eredeti jelentését az iszlám se részletezi, a hangsúly inkább prófétai szerepén és Allahhoz való hűségén van (Wolf 1959: 103).

A Mózes név szimbolikus jelentése

Gahl E. Sasson (2015) tanulmányában arra mutat rá, hogy a bibliai nevek nemcsak azonosítók, hanem tudatosan alkalmazott narratív eszközök is. A név nemcsak a viselője születésére, múltjára utal, hanem elővetíti a jellemét, sorsát is. 

Sasson szerint a Mózes névnek is van egy mélyebb, szimbolikus rétege. Mózes élettörténetében visszatérő motívum a vízzel való találkozás. Miután kivezette a zsidókat Egyiptomból, háromszor is szembetalálta magát a vízzel. Először a Vörös-tengernél állja útját a víz, amelyet kettéválaszt, hogy a népe át tudjon rajta kelni, mielőtt az egyiptomiak utolérik őket. Később a pusztai vándorlás során a víz ismét kulcsfontosságú tényezővé válik, majd végül a Jordán folyó is, az ígéret földjének határa, ahol Mózes megáll, mert e földre ő már nem léphet be.

Emellett Sasson szerint a Mózes név nemcsak a vízhez kötődik, hanem a nép vezetésében is szimbolikus: ahogyan őt húzták ki a vízből, Mózes úgy „húzza ki” népét a rabságból, és elindítja őket a szabadság felé vezető úton (Sasson 2015: 302–303).

Mózes kivezeti az izraelitákat Egyiptomból (Molnár József)

A Mózes név eredete és értelmezése tehát tökéletes példa arra, hogy miként élhet tovább egy személynév eltérő kultúrákban, vallásokban és nyelvekben, miközben újabb és újabb jelentésrétegeket kap. 

Hivatkozott irodalom

Griffiths, J. Gwyn 1953. The Egyptian Derivation of The Name Moses. Journal of Near Eastern Studies 12/4: 225–231.

Sasson, Gahl E. 2015. The Symbolic Meaning of Biblical Names as a Narrative Tool: Moses, Abraham and David. Storytelling, Self, Society 11/2: 298–313.

Smith, J. M. Powis 1919. The Name Moses. The American Journal of Semitic Languages and Literatures 35/2: 110–112.

Wolf, C. Umhau 1959. Moses in Christian and Islamic Tradition. Journal of Bible and Religion 27/2: 102–108.

Legutóbbi, álnevekről szóló cikkünket követően most egy kvízt készítettünk, amellyel tesztelheted tudásodat e témában! 

A nevünk nem csak megkülönböztető jel: jelentésrétegeket hordoz, identitást és pozíciót is teremthet. Ebből következőleg az álnév sem csak rejtőzködésre szolgálhat: segítségével új szerepbe is lehet lépni, új nézőpontból lehet megszólalni. Az álnévhasználat régi gyakorlat, amely egyaránt jellemző a művészetben, a politikában és napjainkban a digitális világban is. A következő kvízünk tehát álnevekről szól, amelyben 10+1 álnév mögött rejtőző híres személyt kell azonosítanunk.

A kvíz ide kattintva érhető el!

További kvízekért pedig kattints ide!

Szerző: Kéri Jázmin Sára

A nevünk nem csak megkülönböztető jel: jelentésrétegeket hordoz, identitást és pozíciót is teremthet. Ebből következőleg az álnév sem csak rejtőzködésre szolgálhat: segítségével új szerepbe is lehet lépni, új nézőpontból lehet megszólalni. Az álnévhasználat régi gyakorlat, amely egyaránt jellemző a művészetben, a politikában és napjainkban a digitális világban is.

Ebben a cikkben az álnevek szerepét fogom bemutatni három különböző kontextusban: a posztmodern irodalomban, a 20. századi politikai mozgalmakban, különösen az orosz forradalmároknál, valamint a 21. századi digitális tanulási környezetekben.

Az álnevek mint maszkok az irodalomban

Az álnevek az irodalomban a kezdetek óta jelen vannak, de a posztmodern irodalomban különös jelentőséget kaptak: nem csupán a szerző kilétének elrejtését szolgálják, hanem szövegszervező poétikai elvként is működnek. Németh Zoltán (2009) szerint a posztmodern magyar irodalomban a szerzői név maszkká, egyfajta fiktív konstrukcióvá vált. Ez lehetővé teszi az identitásjátékot, az imitációt (azaz utánzást) és az intertextuális utalásrendszerek létrehozását, vagyis más szövegek megidézését, köztük és a saját szöveg közt valamiféle sajátos kapcsolatrendszer kialakítását.

Klasszikus példa a Psyché (1972) című kötet, mely állítólag egy 18–19. századi, valójában azonban kitalált női szerző, Lónyay Erzsébet verseit és leveleit „közli”. A mű valódi szerzője Weöres Sándor. A kötet szándékosan valósághű: archaikus nyelvezetével, korabeli valós személyek alakjának a szövegvilágba való beemelésével és az utószóval egy historizált világot imitál, amelyben a fiktív szerző valósként jelenik meg. Hasonló eljárást alkalmazott Baka István is, aki Sztyepan Pehotnij néven alkotott „orosz” verseskötetet. A maszkszerű név itt is nyelvi és kulturális imitációvá alakul, ezáltal új poétikai tér teremtődik.

Weöres Sándor

Ez a maszkszerűség nemcsak egy-egy szerephez, hanem egész alteregórendszerekhez is kapcsolódhat. Parti Nagy Lajos álnevet viselő alteregói (Sárbogárdi Jolán, Dumpf Endre stb.) ironikus funkciót töltenek be, míg Kovács András Ferenc többnyelvű alteregói (Jack Cole, Kavafisz stb.) jól látható nyelvi játékként működnek.

Az álnév tehát az irodalmi identitás rétegzettségének, sokféleségének megtestesítője. (Németh 2009: 78–84). Emellett további funkciókat is betölthet. Jó példa erre, hogy több 19. századi írónő férfinéven publikált (pl. George Eliot, George Sand), mivel úgy vélték, így nagyobb eséllyel fogadják el őket komoly szerzőként. Más esetekben az író nemének a névből való eltüntetése volt a cél, mint J. K. Rowling esetében, aki kezdőbetűkkel jelenítette meg nevét a Harry Potter-köteteken. Az álnév lehetőséget nyújt különböző műfajok kipróbálására is: Agatha Christie például Mary Westmacottnéven romantikus regényeket írt, J. K. Rowling pedig Robert Galbraith néven jelentette meg krimijeit.

Álnevek a politikában

A politikában az álnévhasználat általában praktikus célt szolgál. Ez lehet a leleplezés elkerülése, esetleg titkos szervezkedések védelme. Steven A. Grant (2020) tanulmánya szerint viszont a 19–20. század orosz forradalmárai számára az álnevek ennél sokkal többet jelentettek. Lenin, Trockij és Szálin nem csak védekezésképpen választottak álneveket: e nevek a politikai identitásuk részévé váltak. Grant megkülönbözteti a belső („nom de guerre”) és a külső („nom de plume”) körökben használt álneveket. Az előbbieket a szervezeti tevékenységek során, az utóbbiakat a nyilvános publikációkban használták.

Lenin és Trockij

A névválasztás gyakran szimbolikus jelentéssel bírt, hiszen ezek az álnevek utalhattak erényekre, példaképekre, de eszmékhez való viszonyokra is. Trockij (Lev Davidovics Bronstein) például egy börtönőr nevét vette át, Vlagyimir Iljics Uljanov pedig Lenin néven vált ismertté. Az elnevezés eredete többféleképpen magyarázható, de az biztos, hogy új politikai márkát teremtett.

Az álnevek gyakran keresztnevekké váltak, amelyek meghatározták viselőjüknek retorikáját és történelmi szerepét is. Az álnév ezáltal nemcsak eltakart, hanem helyettesített is: új személyiséget hozott létre (Grant 2020: 298–320).

Álnév az online tanulásban

A digitális világ újfajta álneveket és ezek használatára új motivációkat hozott. Terumi Miyazoe és Terry Anderson (2011) kutatása szerint a blended learning (a hagyományos és online oktatás ötvözete) során a diákok gyakran használtak álneveket online fórumokon és blogfelületeken. Az álnév ebben a kontextusban nem a megtévesztést, elbújást, esetleg irodalmi játékot szolgálja, hanem az önkifejezést, az identitás szabályozását segíti.

A kutatás azt mutatta ki, hogy a tanulók szívesebben vesznek részt vitákban, ha nem a valódi nevükkel lépnek be. Érdekes, hogy sok nő nem semleges vagy női álnevet, hanem férfinevet választott, amivel valószínűleg az elfogadást és az érveik komolyan vételét igyekeztek elősegíteni. Az álnév itt tehát a társadalmi egyenlőtlenség ellensúlyozásának egyik eszköze (akárcsak a már említett, férfinéven publikáló női írók esetében), de egyben lehetőséget nyújt új megszólalási formák kipróbálására is.

Az online térben az identitás nem rögzített: bármikor változtatható, alakítható. Az álnevek így szabadságot adnak, ugyanakkor felvetik az etikusság, hitelesség és felelősség kérdéseit is (Miyazoe–Anderson 2011: 175–187).

Álnevek a három világban

Az álnévhasználat célja mindhárom területen másként alakul, mégis felismerhetők hasonlóságok. A posztmodern irodalomban az álnév elsősorban poétikai funkciót tölt be. Egy író új szerzői szerepeket hozhat létre, kitalált szerzői identitások mögé bújva adhat ki műveket. Az álnév szerepe itt nem feltétlenül az elrejtés, hanem egyfajta játék: lehetőséget ad arra, hogy egy szöveg új kontextusokban is értelmet kapjon. Ezzel szemben a 20. századi politikai mozgalmakban az álnevek használata inkább stratégiai indíttatású volt. A politikai álnevek elsősorban a rejtőzködést, az üldözés elkerülését szolgálták, de hamar egy új identitás megalkotásának eszközeivé is váltak. Egy jól megválasztott álnév politikai márkává is válhatott. A digitális világban, ezen belül a digitális tanulási környezetekben az álnevek funkciója részben hasonlít az irodalmi, részben a politikai használathoz, ezeket sajátos módon ötvözi. Itt az álnevek a megszólalás biztonságát és szabadságát teremtik meg, különösen azok számára, akik valamilyen oknál fogva nehezen szólalnak meg nyilvánosan. Ugyanakkor e nevek lehetőséget adnak arra is, hogy a felhasználók új szerepeket próbáljanak ki, társadalmi előítéletek nélkül. A digitális álnevek így egyszerre nyújtanak védelmet és segítik elő az önkifejezést.

Az álnévhasználat tehát sokkal több, mint egyszerű rejtőzködés: a különböző kontextusokban különböző szerepet vagy szerepeket tölthet be. Lehet önkifejezés, szerepváltás, stratégiai vagy tanulási eszköz. A posztmodern irodalom játékteret lát benne, a 20. századi orosz politikai mozgalmak identitást alapoztak meg vele, a digitális világ pedig a biztonságos megszólalás lehetőségét biztosítja. A három terület összevetése is azt mutatja, hogy egy álnév nem csupán formai kellék, hanem jelentéssel is bír. Hatással van a megszólalásra, egy mű értelmezésére és politikai mozgalmakra is.

Németh Zoltán (2013) találó megfogalmazása szerint minden egyes szerzői név egyben álnév is, hiszen az irodalmi szöveg gyakran fikciós keretek között működik, akkor is, ha valós név áll mögötte. A név tehát egyfajta maszk. Nem azért, mert megtéveszt, hanem azért, mert új identitásokat, új olvasati lehetőségeket nyit meg. Ez a gondolat a politikai és digitális terekre is érvényes, hiszen egy álnév minden esetben eszköz, amellyel új szerepek, jelentések, akár új világok is létrehozhatók. (Németh Zoltán 2013: 44) 

Hivatkozott irodalom

Grant, Steven A. 2020. Nomen est Omen. Onomastics and Russian Revolutionaries. The Slavonic and East European Review 98/2: 298–320.

Miyazoe, Terumi – Anderson, Terry 2011. Anonymity in Blended Learning. Who would you like to be? Journal of Educational Technology & Society 14/2: 175–187.

Németh Zoltán 2009. Szerzői név és maszk a magyar posztmodern irodalomban. Alföld 60/9: 78–84.

Németh Zoltán 2013. Álnév és névtelenség az irodalomban. Palócföld 59/4: 42–55.