A leghíresebb Miklósok közül válogattunk legújabb kvízünkbe. Minden történetet ismersz már?

A kvíz ide kattintva érhető el!

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

A néphagyomány szerint november 19-én, Erzsébet napján az időjárásból megjósolható, milyen idő lesz karácsonykor. A hiedelem egy XIII. századi magyar hercegnő, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapjához kötődik, akit az elesettek, szegények megsegítőjeként a középkorban a könyörületesség, valamint az előkelő asszonyok példaképeként tiszteltek. A makulátlan életű hercegnő kultusza már életének utolsó éveiben megkezdődött, és már a halálakor elindították a szentté avatásának folyamatát. Alig négy évvel később, 1235-ben kanonizált szent lett, ami jelentősen növelte az Árpád-ház presztízsét is. A XV. századra a művészeti ábrázolások sokasága mellett Szent Erzsébet mintegy száz kórház, ispotálykápolna és templom védőszentje lett (Slíz 2021: 93–94).

Nem csoda, hogy az országszerte becsben tartott királyi sarj keresztneve is igencsak elterjedtté vált a középkori Magyarországon. Az Erzsébet név története azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. A héber eredetű név a kereszténység elterjedésével vált ismertté Európában, ugyanis egy fontos bibliai személy, Keresztelő János édesanyja, Szűz Mária közeli rokona viselte a szóban forgó nevet. Lukács evangéliumának első fejezetében olvasható, miként hallgattatott meg a meddőségben szenvedő Erzsébet könyörgése, hiszen az egyik legfontosabb újszövetségi prófétát hordhatta a szíve alatt.

Az eredeti névalak, az Eliséba – több más héber személynévhez hasonlóan – összetett név. Az első névelemben (Éli) felfedezhető az ’Isten’ szó (lásd még Sámuel, Izrael, Emánuel, Dániel stb.), míg a második névelem (Séba) a ’bizalom, megnyugvás’, valamint az ’eskü’ jelentést rejti. Az összetett névnek így többféle jelentést is tulajdonítanak, például ’Istenbe vetett bizalom’, ’Istenem a megnyugvás’, ’megesküdött az Isten’ (KnE., Utónévkereső).

S. Mester Mária Erzsébetnél tett látogatását jeleníti meg Vizitáció című festményén, 1500–1510 között (Forrás: Wikipedia)

A kereszténység elterjedésével Magyarországon is egyre inkább szorgalmazták, hogy a megkeresztelendő gyermekek magyar név mellett vagy helyett bibliai eredetű neveket, illetve szentek, mártírok neveit viseljék (Hajdú 2003: 358–359). Az Erzsébet is azon bibliai nevek között volt, amelyek ilyen módon kerültek be a magyar keresztnévanyagba. 

A magyarok eredetileg a héber név latin változatával találkoztak (Elisabeth), tehát az Erzsébet a magyar keresztnévanyagba latin eredetű egyházi névként került be. A nevet változatos módokon jegyezték le a középkori forrásokban, például Elisabet, Elizabet, Alisabeth, Elsebeth, Helizabet vagy Ersebith alakokban, de a korban már megfigyelhetők rövidült változatok is, például Elys, Els, Elz, Else, Elske (ÁSznt., Slíz 2011, 2017: 77–79, 2021: 97).

Látható, hogy a név jelentős hangváltozásokon ment keresztül, míg elnyerte mai formáját. A kezdeti [elisabet] kiejtés idővel [elisábet]-re módosult, ezt követte az l és az r hang felcserélése. A nyelvhasználat egyszerűsödésre való törekvése miatt előfordul, hogy egy több magánhangzóra végződő, úgynevezett nyílt szótaggal rendelkező szóban kiesik az egyik magánhangzó, hogy gyorsabban, könnyebben kiejthetővé váljon a szó (például a ma-li-na > mál-na esetében). Ez a hangtani jelenség játszódhatott le az Erisábet > Ersábet névben is. A hangrendi illeszkedést követte a szóbelseji á > é változás, és szintén a magyar kiejtésbeli szokásokhoz való igazodást mutatja az s hang zs-ként ejtése (KnE.).

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek, 1895 (Forrás: Wikipedia)

A keresztnév szinte töretlen népszerűsége még a reformáció után sem ingott meg, ugyanis a szentkultuszt elutasító protestánsok előtt is elfogadható mintaként állhatott a szegényeket, betegeket gyámolító Árpád-házi Szent Erzsébet példája. A középkori hercegnő alakját a katolikus megújulás idején a többi közt prédikációkban, egyháztörténeti munkákban és freskókon éltették. Néhány festői ábrázoláson felfedezhetők az akkori királynő, Mária Terézia arcvonásai, így az Erzsébet-kultuszt bizonyos mértékben felhasználták a korabeli politikai propagandában is (Slíz 2021: 99–100).

Az Erzsébet majd’ egy évezredes névadási hagyománya jelenkorunkban visszaszorulóban, pontosabban átalakulóban van. 2002 óta nem szerepel az újszülötteknek adott száz leggyakoribb név között, különböző, eredetileg idegen nyelvekben megszületett névalakjai viszont kedvelt és gyakran adott nevekké váltak. Főként a 2010-es években lett gyakori az eredeti héber név spanyol alakváltozata, az Izabella, a 2020-as évek elejétől kezdve pedig ennek a rövidült változata, a Bella. A német, francia és angol nyelvterületeken használatos Elizabet és Eliza is az elmúlt évek száz leggyakoribb újszülöttnevei között szerepel. Egyelőre azonban nem kell kétségbe esnünk a bibliai név magyar változatának eltűnése miatt: jelenleg is több mint 230 ezer személy viseli első vagy második keresztnévként az Erzsébet nevet (Web1, Web2, Utónévkereső).

Erzsébet királyné (Forrás: Wikipedia)

Érdekesség, hogy az Erzsébet egyes becézett alakjai különféle írásváltozatokban családnévként is használatosak voltak, például Eörsik, Eőrsik, Ersik, Eőrse, Eörsse. Ez az anyai név öröklődésének ritka példája, szemben a jóval gyakoribb apanévi eredetű családnevekkel, hiszen általában tőlük örökölték utódaik a vagyonukat, társadalmi helyzetüket. A XXI. század elején a Zsóka, a Csöre és az Erzse családnevet viselők eredeztethetik vezetéknevüket egy valamikori Erzsébet-től (Slíz 2021: 104).

Egy másik tulajdonnévi kategóriában is felfedezhetjük az Erzsébet-et, mégpedig különböző, személynévből alakult földrajzi nevekben. Több települést – Mező András szerint legalább 19-et – a templomuk védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről neveztek el, így Alsószenterzsébetet, Bükkszenterzsébetet, Nyugotszenterzsébetet vagy Püspökszenterzsébetet (Mező 1996: 74).

Budapest különböző közterületei Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbachról, azaz Erzsébet (Sisi) királynéról kapták a nevüket: Erzsébetváros, Erzsébet híd, Erzsébet tér, Erzsébet királyné útja (KnE.). A királyné iránti korabeli rajongás a névazonosság miatt egyértelműen összefonódott az Erzsébet-kultusszal. A két nőalak tudatos összekapcsolásának szemléletes példája volt, amikor 1857-ben, Sisi első magyarországi látogatásakor megajándékozták őt Szent Erzsébet Érdy-kódexbeli életrajzával, a Nemzeti Színház pedig Erkel Ferenc a szentről szóló daljátékával tisztelgett a királyné előtt (Magyar 2007: 50). 

Felhasznált irodalom

ÁSznt. = Fehértói Katalin, Árpád-kori személynévtár 1000–1301. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.

Berrár Jolán 1952. Női neveink 1400-ig. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 80. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 

Hajdú Mihály 1988. Adalék nőneveink korai divatjához. In: [Szerk. nélkül.] Studia in honorem P. Fábián, E. Rácz, I. Szathmári oblata a collegis et discipulis. Budapest. 61–65.

Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest.

KnE. = Fercsik Erzsébet – Raátz Judit, Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009.

Magyar Zoltán 2007. Árpád-házi Szent Erzsébet. Kairosz Kiadó, Budapest.

Mező András 1996. A templomcím a magyar helységnevekben (11–15. század). METEM-könyvek 15. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest.

Utónévkereső. Szerk. Raátz Judit – Sass Bálint. MTA Nyelvtudományi Intézet / Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2013–. [Online kiadás.] http://utonevkereso.nytud.hu

Slíz Mariann 2011. Anjou-kori személynévtár (1301–1342). Históriaantik, Budapest.

Slíz Mariann 2017. Anjou-kori személynévtár (1343–1359). Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

Slíz Mariann 2021. Szentkultusz és személynévadás Magyarországon. Szent István Társulat, Budapest.

Web1 = Utónévstatisztika. A nyilvántartásban előforduló 100 leggyakoribb utónév statisztikája. Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. https://nyilvantarto.hu/hu/statisztikak?stat=kozerdeku (2025. 11. 18.)

Web2 = Utónévstatisztika. A 100 leggyakrabban választott utónév az előző évben született gyermekek körében. Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. https://nyilvantarto.hu/hu/statisztikak?stat=kozerdeku (2025. 11. 18.) 

Szerző: Kéri Jázmin Sára

A Mózes az emberiség történetében az egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású név. Legismertebb viselője a zsidó, keresztény és iszlám vallásnak is központi alakja, akit a hagyomány a nép vezetőjének, törvényhozónak és prófétának tart. Mózes alakja nemcsak a vallási szövegekben, hanem a művészetekben, az irodalomban és a névadásban is meghatározó jelentőséggel bír.

Mózes összetöri a kőtáblákat (Rembrandt)

De vajon honnan származik a Mózes név, és a Bibliában olvasható értelmezése a mai tudományosság szerint is megállja-e a helyét? Mit jelent e név és viselője a különböző vallások számára?

A név a Biblia és egyéb források alapján

A Biblia héber nyelvű változatában, a Kivonulás könyvében a fáraó leánya a csecsemő Mózest a Nílus vizéből húzta ki, ezért adta neki a Mózes nevet; ez a magyarázat a héber masha (kihúz) igére utalhat (Sasson 2015: 302). Ez a névmagyarázat elsősorban teológiai célú értelmezés, amely az eseményhez igazítja a név jelentését. 

Mózes megtalálása (Paolo Veronese)

Josephus Flavius ókori zsidó történetíró a Mózes névnek a jelentésére más magyarázatot adott. A zsidók története című művében az állítja, a név jelentése ’vízből megmentett’ lehetett, hiszen az ókori Egyiptomban a vizet a mo, a ’megmentett’ vagy ’mentés’ jelentést pedig az uses szóval fejezték ki (Griffiths 1953: 225–227).

A Mózes név egyiptomi gyökerei

A bibliai történeten alapuló ókori magyarázatokkal szemben a 20. századi nyelvtudományi vizsgálatok arra jutottak, hogy a név nem héber, hanem egyiptomi eredetű. Smith (1919) szerint a Mózes eredetileg egy hosszabb óegyiptomi személynévből származott, amely tartalmazta egy egyiptomi istenség nevét, de amikor a héber közösségbe került, az idegen isten nevét elhagyták. Ez a névátvétel jól illeszkedik abba a tágabb folyamatba, amely során a zsidók átvették más ókori népek személyneveit is, de saját vallásukhoz és hagyományaikhoz alakították őket (Smith 1919: 111).

Griffiths (1953) szerint a név alapja az óegyiptomi mesu szó lehetett, amelynek jelentése ’született’ vagy ’megszületett’. Ez a kifejezés rendkívül gyakori volt az ókori Egyiptom személyneveiben, különösen az istenek nevét tartalmazó (teoforikus) személynevek második tagjaként. Ilyen például a Ramszesz név, amelynek jelentése: ’Ré isten szülötte’ (Griffiths 1953: 225–226).

Mózes a különböző vallásokban, kultúrákban

Mózes neve nemcsak a történeti és vallási hagyományokban fontos, hanem különböző vallások szövegeiben és azoknak értelmezésében is különös jelentőséggel bír.

Mivel a kereszténység az Ószövetséget is szent könyvként kezeli, a név ott is a héber eredetű jelentéssel és magyarázattal él tovább. Az Újszövetség több fejezetében (pl. Az apostolok cselekedeteiben és a Zsidókhoz írt levélben) úgy hivatkoznak Mózesre, mint törvényhozóra, de nevének etimológiáját nem részletezik (Wolf 1959: 102). A keresztény hagyományban ezért a Mózes név jelentése inkább a történetével és szimbolikus szerepével kapcsolódik össze.

Mózes életének eseményei (Botticelli)

Az iszlámban Mózes Múszá néven ismert. A név eredeti jelentését az iszlám se részletezi, a hangsúly inkább prófétai szerepén és Allahhoz való hűségén van (Wolf 1959: 103).

A Mózes név szimbolikus jelentése

Gahl E. Sasson (2015) tanulmányában arra mutat rá, hogy a bibliai nevek nemcsak azonosítók, hanem tudatosan alkalmazott narratív eszközök is. A név nemcsak a viselője születésére, múltjára utal, hanem elővetíti a jellemét, sorsát is. 

Sasson szerint a Mózes névnek is van egy mélyebb, szimbolikus rétege. Mózes élettörténetében visszatérő motívum a vízzel való találkozás. Miután kivezette a zsidókat Egyiptomból, háromszor is szembetalálta magát a vízzel. Először a Vörös-tengernél állja útját a víz, amelyet kettéválaszt, hogy a népe át tudjon rajta kelni, mielőtt az egyiptomiak utolérik őket. Később a pusztai vándorlás során a víz ismét kulcsfontosságú tényezővé válik, majd végül a Jordán folyó is, az ígéret földjének határa, ahol Mózes megáll, mert e földre ő már nem léphet be.

Emellett Sasson szerint a Mózes név nemcsak a vízhez kötődik, hanem a nép vezetésében is szimbolikus: ahogyan őt húzták ki a vízből, Mózes úgy „húzza ki” népét a rabságból, és elindítja őket a szabadság felé vezető úton (Sasson 2015: 302–303).

Mózes kivezeti az izraelitákat Egyiptomból (Molnár József)

A Mózes név eredete és értelmezése tehát tökéletes példa arra, hogy miként élhet tovább egy személynév eltérő kultúrákban, vallásokban és nyelvekben, miközben újabb és újabb jelentésrétegeket kap. 

Hivatkozott irodalom

Griffiths, J. Gwyn 1953. The Egyptian Derivation of The Name Moses. Journal of Near Eastern Studies 12/4: 225–231.

Sasson, Gahl E. 2015. The Symbolic Meaning of Biblical Names as a Narrative Tool: Moses, Abraham and David. Storytelling, Self, Society 11/2: 298–313.

Smith, J. M. Powis 1919. The Name Moses. The American Journal of Semitic Languages and Literatures 35/2: 110–112.

Wolf, C. Umhau 1959. Moses in Christian and Islamic Tradition. Journal of Bible and Religion 27/2: 102–108.

Legutóbbi, álnevekről szóló cikkünket követően most egy kvízt készítettünk, amellyel tesztelheted tudásodat e témában! 

A nevünk nem csak megkülönböztető jel: jelentésrétegeket hordoz, identitást és pozíciót is teremthet. Ebből következőleg az álnév sem csak rejtőzködésre szolgálhat: segítségével új szerepbe is lehet lépni, új nézőpontból lehet megszólalni. Az álnévhasználat régi gyakorlat, amely egyaránt jellemző a művészetben, a politikában és napjainkban a digitális világban is. A következő kvízünk tehát álnevekről szól, amelyben 10+1 álnév mögött rejtőző híres személyt kell azonosítanunk.

A kvíz ide kattintva érhető el!

További kvízekért pedig kattints ide!

Szerző: Kéri Jázmin Sára

A nevünk nem csak megkülönböztető jel: jelentésrétegeket hordoz, identitást és pozíciót is teremthet. Ebből következőleg az álnév sem csak rejtőzködésre szolgálhat: segítségével új szerepbe is lehet lépni, új nézőpontból lehet megszólalni. Az álnévhasználat régi gyakorlat, amely egyaránt jellemző a művészetben, a politikában és napjainkban a digitális világban is.

Ebben a cikkben az álnevek szerepét fogom bemutatni három különböző kontextusban: a posztmodern irodalomban, a 20. századi politikai mozgalmakban, különösen az orosz forradalmároknál, valamint a 21. századi digitális tanulási környezetekben.

Az álnevek mint maszkok az irodalomban

Az álnevek az irodalomban a kezdetek óta jelen vannak, de a posztmodern irodalomban különös jelentőséget kaptak: nem csupán a szerző kilétének elrejtését szolgálják, hanem szövegszervező poétikai elvként is működnek. Németh Zoltán (2009) szerint a posztmodern magyar irodalomban a szerzői név maszkká, egyfajta fiktív konstrukcióvá vált. Ez lehetővé teszi az identitásjátékot, az imitációt (azaz utánzást) és az intertextuális utalásrendszerek létrehozását, vagyis más szövegek megidézését, köztük és a saját szöveg közt valamiféle sajátos kapcsolatrendszer kialakítását.

Klasszikus példa a Psyché (1972) című kötet, mely állítólag egy 18–19. századi, valójában azonban kitalált női szerző, Lónyay Erzsébet verseit és leveleit „közli”. A mű valódi szerzője Weöres Sándor. A kötet szándékosan valósághű: archaikus nyelvezetével, korabeli valós személyek alakjának a szövegvilágba való beemelésével és az utószóval egy historizált világot imitál, amelyben a fiktív szerző valósként jelenik meg. Hasonló eljárást alkalmazott Baka István is, aki Sztyepan Pehotnij néven alkotott „orosz” verseskötetet. A maszkszerű név itt is nyelvi és kulturális imitációvá alakul, ezáltal új poétikai tér teremtődik.

Weöres Sándor

Ez a maszkszerűség nemcsak egy-egy szerephez, hanem egész alteregórendszerekhez is kapcsolódhat. Parti Nagy Lajos álnevet viselő alteregói (Sárbogárdi Jolán, Dumpf Endre stb.) ironikus funkciót töltenek be, míg Kovács András Ferenc többnyelvű alteregói (Jack Cole, Kavafisz stb.) jól látható nyelvi játékként működnek.

Az álnév tehát az irodalmi identitás rétegzettségének, sokféleségének megtestesítője. (Németh 2009: 78–84). Emellett további funkciókat is betölthet. Jó példa erre, hogy több 19. századi írónő férfinéven publikált (pl. George Eliot, George Sand), mivel úgy vélték, így nagyobb eséllyel fogadják el őket komoly szerzőként. Más esetekben az író nemének a névből való eltüntetése volt a cél, mint J. K. Rowling esetében, aki kezdőbetűkkel jelenítette meg nevét a Harry Potter-köteteken. Az álnév lehetőséget nyújt különböző műfajok kipróbálására is: Agatha Christie például Mary Westmacottnéven romantikus regényeket írt, J. K. Rowling pedig Robert Galbraith néven jelentette meg krimijeit.

Álnevek a politikában

A politikában az álnévhasználat általában praktikus célt szolgál. Ez lehet a leleplezés elkerülése, esetleg titkos szervezkedések védelme. Steven A. Grant (2020) tanulmánya szerint viszont a 19–20. század orosz forradalmárai számára az álnevek ennél sokkal többet jelentettek. Lenin, Trockij és Szálin nem csak védekezésképpen választottak álneveket: e nevek a politikai identitásuk részévé váltak. Grant megkülönbözteti a belső („nom de guerre”) és a külső („nom de plume”) körökben használt álneveket. Az előbbieket a szervezeti tevékenységek során, az utóbbiakat a nyilvános publikációkban használták.

Lenin és Trockij

A névválasztás gyakran szimbolikus jelentéssel bírt, hiszen ezek az álnevek utalhattak erényekre, példaképekre, de eszmékhez való viszonyokra is. Trockij (Lev Davidovics Bronstein) például egy börtönőr nevét vette át, Vlagyimir Iljics Uljanov pedig Lenin néven vált ismertté. Az elnevezés eredete többféleképpen magyarázható, de az biztos, hogy új politikai márkát teremtett.

Az álnevek gyakran keresztnevekké váltak, amelyek meghatározták viselőjüknek retorikáját és történelmi szerepét is. Az álnév ezáltal nemcsak eltakart, hanem helyettesített is: új személyiséget hozott létre (Grant 2020: 298–320).

Álnév az online tanulásban

A digitális világ újfajta álneveket és ezek használatára új motivációkat hozott. Terumi Miyazoe és Terry Anderson (2011) kutatása szerint a blended learning (a hagyományos és online oktatás ötvözete) során a diákok gyakran használtak álneveket online fórumokon és blogfelületeken. Az álnév ebben a kontextusban nem a megtévesztést, elbújást, esetleg irodalmi játékot szolgálja, hanem az önkifejezést, az identitás szabályozását segíti.

A kutatás azt mutatta ki, hogy a tanulók szívesebben vesznek részt vitákban, ha nem a valódi nevükkel lépnek be. Érdekes, hogy sok nő nem semleges vagy női álnevet, hanem férfinevet választott, amivel valószínűleg az elfogadást és az érveik komolyan vételét igyekeztek elősegíteni. Az álnév itt tehát a társadalmi egyenlőtlenség ellensúlyozásának egyik eszköze (akárcsak a már említett, férfinéven publikáló női írók esetében), de egyben lehetőséget nyújt új megszólalási formák kipróbálására is.

Az online térben az identitás nem rögzített: bármikor változtatható, alakítható. Az álnevek így szabadságot adnak, ugyanakkor felvetik az etikusság, hitelesség és felelősség kérdéseit is (Miyazoe–Anderson 2011: 175–187).

Álnevek a három világban

Az álnévhasználat célja mindhárom területen másként alakul, mégis felismerhetők hasonlóságok. A posztmodern irodalomban az álnév elsősorban poétikai funkciót tölt be. Egy író új szerzői szerepeket hozhat létre, kitalált szerzői identitások mögé bújva adhat ki műveket. Az álnév szerepe itt nem feltétlenül az elrejtés, hanem egyfajta játék: lehetőséget ad arra, hogy egy szöveg új kontextusokban is értelmet kapjon. Ezzel szemben a 20. századi politikai mozgalmakban az álnevek használata inkább stratégiai indíttatású volt. A politikai álnevek elsősorban a rejtőzködést, az üldözés elkerülését szolgálták, de hamar egy új identitás megalkotásának eszközeivé is váltak. Egy jól megválasztott álnév politikai márkává is válhatott. A digitális világban, ezen belül a digitális tanulási környezetekben az álnevek funkciója részben hasonlít az irodalmi, részben a politikai használathoz, ezeket sajátos módon ötvözi. Itt az álnevek a megszólalás biztonságát és szabadságát teremtik meg, különösen azok számára, akik valamilyen oknál fogva nehezen szólalnak meg nyilvánosan. Ugyanakkor e nevek lehetőséget adnak arra is, hogy a felhasználók új szerepeket próbáljanak ki, társadalmi előítéletek nélkül. A digitális álnevek így egyszerre nyújtanak védelmet és segítik elő az önkifejezést.

Az álnévhasználat tehát sokkal több, mint egyszerű rejtőzködés: a különböző kontextusokban különböző szerepet vagy szerepeket tölthet be. Lehet önkifejezés, szerepváltás, stratégiai vagy tanulási eszköz. A posztmodern irodalom játékteret lát benne, a 20. századi orosz politikai mozgalmak identitást alapoztak meg vele, a digitális világ pedig a biztonságos megszólalás lehetőségét biztosítja. A három terület összevetése is azt mutatja, hogy egy álnév nem csupán formai kellék, hanem jelentéssel is bír. Hatással van a megszólalásra, egy mű értelmezésére és politikai mozgalmakra is.

Németh Zoltán (2013) találó megfogalmazása szerint minden egyes szerzői név egyben álnév is, hiszen az irodalmi szöveg gyakran fikciós keretek között működik, akkor is, ha valós név áll mögötte. A név tehát egyfajta maszk. Nem azért, mert megtéveszt, hanem azért, mert új identitásokat, új olvasati lehetőségeket nyit meg. Ez a gondolat a politikai és digitális terekre is érvényes, hiszen egy álnév minden esetben eszköz, amellyel új szerepek, jelentések, akár új világok is létrehozhatók. (Németh Zoltán 2013: 44) 

Hivatkozott irodalom

Grant, Steven A. 2020. Nomen est Omen. Onomastics and Russian Revolutionaries. The Slavonic and East European Review 98/2: 298–320.

Miyazoe, Terumi – Anderson, Terry 2011. Anonymity in Blended Learning. Who would you like to be? Journal of Educational Technology & Society 14/2: 175–187.

Németh Zoltán 2009. Szerzői név és maszk a magyar posztmodern irodalomban. Alföld 60/9: 78–84.

Németh Zoltán 2013. Álnév és névtelenség az irodalomban. Palócföld 59/4: 42–55.

Az alábbi kvízünkben 10, a pápák neveivel kapcsolatos kérdést kell megválaszolnod. Van köztük könnyebb, és akad fejtörősebb is! :) A kvíz ide kattintva érhető el.

Mindent tudsz már a '48-as forradalomról? Fogadjunk, hogy nem! Teszteld a tudásod a következő 10 névtani kérdéssel, amelyek a márciusi ifjakhoz, a 12 ponthoz és a Batthyány-kormányhoz kapcsolódnak! 

A kvíz ide kattintva érhető el!

Szerző: Wendl Dávid

Névmodellnek hívjuk annak a hálózatosan elrendeződő ismeretanyagnak az egészét (vö: Hoffmann 2007: 33, illetve Reszegi 2022: 32), amelyet minden névhasználó birtokol, és többek között arról tárol információkat az elmében, hogy milyen dolgoknak szokás nevet adni (pl. kutyáknak igen, bogaraknak nem), vagy hogy különböző entitások (emberek, települések, állatok, intézmények stb.) milyen típusú neveket viselnek általában. Tudjuk például, hogy a Kata és a Réka neveket nők viselik, de ezen felül valószínűsítjük azt is, hogy a Zoé vagy a Zétény név inkább fiatal személyekhez tartozik. Tudjuk, hogy a Cirmi és a Kormos macskanevek. De nemcsak a nyelv és a kultúra elsajátítása során megtanult nevekről tudjuk, hogy milyen névviselőt takarnak, hanem a megismert nevek sajátosságait alapul véve, analógiásan mi magunk is kategorizálunk, így ismeretlen nevekről is el tudjuk dönteni (legalábbis többnyire), hogy mi viselheti őket. Ahogy a Dunaszerdahely vagy a Dombegyháza nevekről tudjuk, hogy települést jelölnek, úgy a (kitalált) Fenyőszentkereszt és Egyházaskamarás nevekkel kapcsolatban is érezzük, hogy inkább településnevek, mintsem erdő- vagy kocsmanevek (és egészen biztosan nem személynevek). Névmodellünknek része tehát számos mintázat, amit életünk során a nevekkel, így a névadással, névhasználattal kapcsolatban sajátítunk el. Ennek révén képesek lehetünk például kitalálni egy hely fajtáját a neve alapján. 

Tegyünk is egy próbát! Az alábbi kvízben 12 létező magyar helynevet gyűjtöttünk össze. Találd ki hangzásuk, alkotóelemeik alapján, hogy mi viselheti e neveket!

Készítették: Wendl Dávid, Hauber Kitti, Slíz Mariann

A kvíz ide kattintva érhető el!

Korábban megjelent kvízeinket pedig ide kattintva érheted el!

Felhasznált irodalom

Hoffmann István 2007. Helynevek nyelvi elemzése. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Reszegi Katalin 2022. Kognitív szemléletű névtudományi vizsgálatok. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

A kvízhez felhasznált irodalom

FKnT. = Bába Barbara–Nemes Magdolna 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. A Magyar Névarchívum Kiadványai 32. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.

ÚMTsz. = Hajdú Mihály 2012. Újmagyarkori családneveink tára. XVIII–XXI. század. I. Adatok. Szerzői kiadás, Budapest.

Pásztor–Reszegi 2024 = Pásztor Éva–Reszegi Katalin, Hajdúnánás helynevei. Magyar Nemzeti Helynévtár 1: 81–258.

SMFN. = Papp László–Végh József szerk., Somogy megye földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.

Török 1969 = Török Tünde 1969. [Alsóerek, Résztelek, Keserűtelek földrajzi nevei]. Kézirat: Viski Károly Múzeum. Begépelt adattár: http://45.67.156.30:4444/adattar

Ez a szőlőhegyi út a siómarosi Józanhegyen, köze van az egyik névhez!

Na és ez vajon melyik hely lehet a kvízben szereplők közül? 

Szerző: Magyary Ráhel

Ebben az évben is elértük az év utolsó napját, az úgynevezett szilvesztert, amikor elbúcsúztatjuk az óévet, és elkezdjük az újat. Ilyenkor mindenki megteszi a maga fogadalmát, igyekszik minél több malacot enni a jövő évi szerencse érdekében, valamint hangzavar keltésével elűzni a gonoszt. De hagyjuk most ezeket a babonákat, és nézzük meg, ki is az a Szilveszter nevű szent, akiről kapta a nevét az ünnep.

Festményrészlet: Ercole Sarti, Szent Szilveszter pápa

Szilveszter (✝335) Rómában született; pontos születési idejét nem tudjuk. Mindenesetre fontos év volt az életében 314., amikor pápának választották (a történelem I. Szilveszterként emlékezik rá; MKL.). Mint minden szenthez, úgy Szilveszterhez is sok csodatevő történet fűződik, azonban korabeli adatok nem nagyon maradtak fent róla. Azt tudjuk, hogy Nagy Konstantin korában élt. A legendája Nagy Konstantin kereszténységre való áttérését meséli el, amelyben a történet szerint Szilveszternek döntő szerepe volt: a leprában szenvedő császár egy álmot követően fordult hozzá segítségért. Miután Szilveszternek köszönhetően meggyógyult, megszüntette a keresztényüldözést, s a kereszténységet engedélyezett vallássá tette. Habár e csodás gyógyítás történetének nem sok valóságalapja van, Szilveszternek így is nagy a történelmi jelentősége mind egyháztörténeti, mind kultúrtörténeti szempontból.

Sokaknak a Szilveszter név hallatán eszükbe juthat az a Szilveszter is, akitől Szent István király kapta a koronát. Ő volt II. Szilveszter, aki 999–1003 között volt pápa (MKL.).

Érdekességképpen ide kapcsolhatjuk még Sylvester Jánost, a híres reformátort és humanista tudóst, bibliafordítót is, aki egyben az első magyar nyelvtanírónk is volt.  A neve Joannes Ambrosij Silvestri, azaz ’János, Ambrus Szilveszter fia’ alakban bukkan fel a krakkói egyetemi anyakönyvben (1526-ban ugyanis ott tanult). Van is az összeírásokban egy Ambrosius Silvester Szinérváralja környékén, ahol Sylvester János született. De valamivel korábbról van egy Ambrosius Erdews is, amiből egyes vélemények szerint arra lehet következtetni, hogy az édesapa – talán fia szorgalmazására – latinosíthatta a nevüket, tehát humanista névadásról lehet szó. (Balázs 1958: 5–9.)

Végezetül ne felejtsük el, hogy Petőfi Sándor Apostol című művének főszereplője is a Szilveszter nevet kapta, mivel az év utolsó napján született: 

„Mit gondol, angyalom,
Minek nevezzük?... hadd lám csak, mi volt
Tennap?... Szilveszter napja... jó,
Legyen Szilveszter.”

Maga a név latin eredetű, jelentése: ’erdei, erdőben élő’ (Fercsik–Raátz 2017). Legendája azonban a sile ’fény’ és terra ’föld’ latin szavakra bontja a nevet, mivel Szilveszter az egyház fénye, valamint jó föld, melyben megvan a jó cselekvés (LA.). Természetesen ez a magyarázat nyelvtudományi szempontból nem állja meg a helyét, viszont kiváló példája a középkori tudós etimológiáknak, amelyek gyakran megjelennek a legendákban: az egyház szemlélete alapján belelátja a pápa nevébe szolgálatának a lényegét, vagyis a nevet jelként értelmezi, amely kifejezi a szent szolgálatát (vö. Imreh 2019: 56). Egy másik magyarázat a silva ’erdő’ és trahens ’vivő’ latin szavakból vezeti le a nevet, mondván, hogy Szilveszter megtéríti az erdei nomád embereket (LA.). Itt is ugyanazt az intuícióra épülő, a szavak hasonlóságát és az elérni vágyott jelentést alapul vevő módszert figyelhetjük meg, de ez legalább az ’erdő’ szóból indul ki. Szilveszter neve valójában valószínűleg a származására, esetleg a szolgálati területére utal, nem pedig a cselekedeteire vagy a jellemére.

De miért is lett végül az esemény neve szilveszter? Azért, mert a fentebb említett, Nagy Konstantin idejében élő I. Szilveszter pápa 335. december 31-én hunyt el, így szentté avatása után ez lett a szent ünnepnapja.

A Szilveszter név két névnappal is rendelkezik: a mindenki által ismert december 31. mellett van egy november 26-án is. Ezen a szilvesztrinusok, azaz egy, a 13. században létrejött bencés kongregáció alapítóját, Szent Szilveszter (✝1267) apátot ünneplik a katolikus egyházban. 

A Szilveszter egyébként a ritkábban adott nevek közé tartozik. Ha valakit eddig a név komoly hangzása tartott volna vissza a névadástól, nem kell aggódnia, mert többféleképpen is lehet becézni: Szili, Szilike, Szilkó, Szilveszterke, Szilvi, Szilvike (KnE.).

A szilveszteri forgatag mindenkit elragad, és nem feltétlen foglalkozik az ember a nevek jelentésével, de mindenesetre érdekes, hogy a Szilveszter név történetét áttekintve mekkora utazást lehet tenni a történelmen keresztül. 

Hivatkozott irodalom

Balázs János 1958. Sylvester János és kora. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest.

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2017. Örök névnaptár. Műszaki Kiadó, Budapest.

Imreh Réka 2019. A modern tudomány előtti és azon kívüli név- és szófejtések alkalmazott vonatkozásai. Névtani Értesítő 41: 51–74.

KnE. = Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2009. Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

LA. = de Voragine, Jacobus 2004. Legenda aurea. Szerk.: Madas Edit. Ford.: Bárczi Ildikó. Neumann Kht., Budapest.

MKL. = Diós István főszerk. 1993–2009. Magyar katolikus lexikon. Szent István Társulat, Budapest.