Legutóbbi, álnevekről szóló cikkünket követően most egy kvízt készítettünk, amellyel tesztelheted tudásodat e témában! 

A nevünk nem csak megkülönböztető jel: jelentésrétegeket hordoz, identitást és pozíciót is teremthet. Ebből következőleg az álnév sem csak rejtőzködésre szolgálhat: segítségével új szerepbe is lehet lépni, új nézőpontból lehet megszólalni. Az álnévhasználat régi gyakorlat, amely egyaránt jellemző a művészetben, a politikában és napjainkban a digitális világban is. A következő kvízünk tehát álnevekről szól, amelyben 10+1 álnév mögött rejtőző híres személyt kell azonosítanunk.

A kvíz ide kattintva érhető el!

További kvízekért pedig kattints ide!

Szerző: Kéri Jázmin Sára

A nevünk nem csak megkülönböztető jel: jelentésrétegeket hordoz, identitást és pozíciót is teremthet. Ebből következőleg az álnév sem csak rejtőzködésre szolgálhat: segítségével új szerepbe is lehet lépni, új nézőpontból lehet megszólalni. Az álnévhasználat régi gyakorlat, amely egyaránt jellemző a művészetben, a politikában és napjainkban a digitális világban is.

Ebben a cikkben az álnevek szerepét fogom bemutatni három különböző kontextusban: a posztmodern irodalomban, a 20. századi politikai mozgalmakban, különösen az orosz forradalmároknál, valamint a 21. századi digitális tanulási környezetekben.

Az álnevek mint maszkok az irodalomban

Az álnevek az irodalomban a kezdetek óta jelen vannak, de a posztmodern irodalomban különös jelentőséget kaptak: nem csupán a szerző kilétének elrejtését szolgálják, hanem szövegszervező poétikai elvként is működnek. Németh Zoltán (2009) szerint a posztmodern magyar irodalomban a szerzői név maszkká, egyfajta fiktív konstrukcióvá vált. Ez lehetővé teszi az identitásjátékot, az imitációt (azaz utánzást) és az intertextuális utalásrendszerek létrehozását, vagyis más szövegek megidézését, köztük és a saját szöveg közt valamiféle sajátos kapcsolatrendszer kialakítását.

Klasszikus példa a Psyché (1972) című kötet, mely állítólag egy 18–19. századi, valójában azonban kitalált női szerző, Lónyay Erzsébet verseit és leveleit „közli”. A mű valódi szerzője Weöres Sándor. A kötet szándékosan valósághű: archaikus nyelvezetével, korabeli valós személyek alakjának a szövegvilágba való beemelésével és az utószóval egy historizált világot imitál, amelyben a fiktív szerző valósként jelenik meg. Hasonló eljárást alkalmazott Baka István is, aki Sztyepan Pehotnij néven alkotott „orosz” verseskötetet. A maszkszerű név itt is nyelvi és kulturális imitációvá alakul, ezáltal új poétikai tér teremtődik.

Weöres Sándor

Ez a maszkszerűség nemcsak egy-egy szerephez, hanem egész alteregórendszerekhez is kapcsolódhat. Parti Nagy Lajos álnevet viselő alteregói (Sárbogárdi Jolán, Dumpf Endre stb.) ironikus funkciót töltenek be, míg Kovács András Ferenc többnyelvű alteregói (Jack Cole, Kavafisz stb.) jól látható nyelvi játékként működnek.

Az álnév tehát az irodalmi identitás rétegzettségének, sokféleségének megtestesítője. (Németh 2009: 78–84). Emellett további funkciókat is betölthet. Jó példa erre, hogy több 19. századi írónő férfinéven publikált (pl. George Eliot, George Sand), mivel úgy vélték, így nagyobb eséllyel fogadják el őket komoly szerzőként. Más esetekben az író nemének a névből való eltüntetése volt a cél, mint J. K. Rowling esetében, aki kezdőbetűkkel jelenítette meg nevét a Harry Potter-köteteken. Az álnév lehetőséget nyújt különböző műfajok kipróbálására is: Agatha Christie például Mary Westmacottnéven romantikus regényeket írt, J. K. Rowling pedig Robert Galbraith néven jelentette meg krimijeit.

Álnevek a politikában

A politikában az álnévhasználat általában praktikus célt szolgál. Ez lehet a leleplezés elkerülése, esetleg titkos szervezkedések védelme. Steven A. Grant (2020) tanulmánya szerint viszont a 19–20. század orosz forradalmárai számára az álnevek ennél sokkal többet jelentettek. Lenin, Trockij és Szálin nem csak védekezésképpen választottak álneveket: e nevek a politikai identitásuk részévé váltak. Grant megkülönbözteti a belső („nom de guerre”) és a külső („nom de plume”) körökben használt álneveket. Az előbbieket a szervezeti tevékenységek során, az utóbbiakat a nyilvános publikációkban használták.

Lenin és Trockij

A névválasztás gyakran szimbolikus jelentéssel bírt, hiszen ezek az álnevek utalhattak erényekre, példaképekre, de eszmékhez való viszonyokra is. Trockij (Lev Davidovics Bronstein) például egy börtönőr nevét vette át, Vlagyimir Iljics Uljanov pedig Lenin néven vált ismertté. Az elnevezés eredete többféleképpen magyarázható, de az biztos, hogy új politikai márkát teremtett.

Az álnevek gyakran keresztnevekké váltak, amelyek meghatározták viselőjüknek retorikáját és történelmi szerepét is. Az álnév ezáltal nemcsak eltakart, hanem helyettesített is: új személyiséget hozott létre (Grant 2020: 298–320).

Álnév az online tanulásban

A digitális világ újfajta álneveket és ezek használatára új motivációkat hozott. Terumi Miyazoe és Terry Anderson (2011) kutatása szerint a blended learning (a hagyományos és online oktatás ötvözete) során a diákok gyakran használtak álneveket online fórumokon és blogfelületeken. Az álnév ebben a kontextusban nem a megtévesztést, elbújást, esetleg irodalmi játékot szolgálja, hanem az önkifejezést, az identitás szabályozását segíti.

A kutatás azt mutatta ki, hogy a tanulók szívesebben vesznek részt vitákban, ha nem a valódi nevükkel lépnek be. Érdekes, hogy sok nő nem semleges vagy női álnevet, hanem férfinevet választott, amivel valószínűleg az elfogadást és az érveik komolyan vételét igyekeztek elősegíteni. Az álnév itt tehát a társadalmi egyenlőtlenség ellensúlyozásának egyik eszköze (akárcsak a már említett, férfinéven publikáló női írók esetében), de egyben lehetőséget nyújt új megszólalási formák kipróbálására is.

Az online térben az identitás nem rögzített: bármikor változtatható, alakítható. Az álnevek így szabadságot adnak, ugyanakkor felvetik az etikusság, hitelesség és felelősség kérdéseit is (Miyazoe–Anderson 2011: 175–187).

Álnevek a három világban

Az álnévhasználat célja mindhárom területen másként alakul, mégis felismerhetők hasonlóságok. A posztmodern irodalomban az álnév elsősorban poétikai funkciót tölt be. Egy író új szerzői szerepeket hozhat létre, kitalált szerzői identitások mögé bújva adhat ki műveket. Az álnév szerepe itt nem feltétlenül az elrejtés, hanem egyfajta játék: lehetőséget ad arra, hogy egy szöveg új kontextusokban is értelmet kapjon. Ezzel szemben a 20. századi politikai mozgalmakban az álnevek használata inkább stratégiai indíttatású volt. A politikai álnevek elsősorban a rejtőzködést, az üldözés elkerülését szolgálták, de hamar egy új identitás megalkotásának eszközeivé is váltak. Egy jól megválasztott álnév politikai márkává is válhatott. A digitális világban, ezen belül a digitális tanulási környezetekben az álnevek funkciója részben hasonlít az irodalmi, részben a politikai használathoz, ezeket sajátos módon ötvözi. Itt az álnevek a megszólalás biztonságát és szabadságát teremtik meg, különösen azok számára, akik valamilyen oknál fogva nehezen szólalnak meg nyilvánosan. Ugyanakkor e nevek lehetőséget adnak arra is, hogy a felhasználók új szerepeket próbáljanak ki, társadalmi előítéletek nélkül. A digitális álnevek így egyszerre nyújtanak védelmet és segítik elő az önkifejezést.

Az álnévhasználat tehát sokkal több, mint egyszerű rejtőzködés: a különböző kontextusokban különböző szerepet vagy szerepeket tölthet be. Lehet önkifejezés, szerepváltás, stratégiai vagy tanulási eszköz. A posztmodern irodalom játékteret lát benne, a 20. századi orosz politikai mozgalmak identitást alapoztak meg vele, a digitális világ pedig a biztonságos megszólalás lehetőségét biztosítja. A három terület összevetése is azt mutatja, hogy egy álnév nem csupán formai kellék, hanem jelentéssel is bír. Hatással van a megszólalásra, egy mű értelmezésére és politikai mozgalmakra is.

Németh Zoltán (2013) találó megfogalmazása szerint minden egyes szerzői név egyben álnév is, hiszen az irodalmi szöveg gyakran fikciós keretek között működik, akkor is, ha valós név áll mögötte. A név tehát egyfajta maszk. Nem azért, mert megtéveszt, hanem azért, mert új identitásokat, új olvasati lehetőségeket nyit meg. Ez a gondolat a politikai és digitális terekre is érvényes, hiszen egy álnév minden esetben eszköz, amellyel új szerepek, jelentések, akár új világok is létrehozhatók. (Németh Zoltán 2013: 44) 

Hivatkozott irodalom

Grant, Steven A. 2020. Nomen est Omen. Onomastics and Russian Revolutionaries. The Slavonic and East European Review 98/2: 298–320.

Miyazoe, Terumi – Anderson, Terry 2011. Anonymity in Blended Learning. Who would you like to be? Journal of Educational Technology & Society 14/2: 175–187.

Németh Zoltán 2009. Szerzői név és maszk a magyar posztmodern irodalomban. Alföld 60/9: 78–84.

Németh Zoltán 2013. Álnév és névtelenség az irodalomban. Palócföld 59/4: 42–55.

Az alábbi kvízünkben 10, a pápák neveivel kapcsolatos kérdést kell megválaszolnod. Van köztük könnyebb, és akad fejtörősebb is! :) A kvíz ide kattintva érhető el.

Mindent tudsz már a '48-as forradalomról? Fogadjunk, hogy nem! Teszteld a tudásod a következő 10 névtani kérdéssel, amelyek a márciusi ifjakhoz, a 12 ponthoz és a Batthyány-kormányhoz kapcsolódnak! 

A kvíz ide kattintva érhető el!

Szerző: Wendl Dávid

Névmodellnek hívjuk annak a hálózatosan elrendeződő ismeretanyagnak az egészét (vö: Hoffmann 2007: 33, illetve Reszegi 2022: 32), amelyet minden névhasználó birtokol, és többek között arról tárol információkat az elmében, hogy milyen dolgoknak szokás nevet adni (pl. kutyáknak igen, bogaraknak nem), vagy hogy különböző entitások (emberek, települések, állatok, intézmények stb.) milyen típusú neveket viselnek általában. Tudjuk például, hogy a Kata és a Réka neveket nők viselik, de ezen felül valószínűsítjük azt is, hogy a Zoé vagy a Zétény név inkább fiatal személyekhez tartozik. Tudjuk, hogy a Cirmi és a Kormos macskanevek. De nemcsak a nyelv és a kultúra elsajátítása során megtanult nevekről tudjuk, hogy milyen névviselőt takarnak, hanem a megismert nevek sajátosságait alapul véve, analógiásan mi magunk is kategorizálunk, így ismeretlen nevekről is el tudjuk dönteni (legalábbis többnyire), hogy mi viselheti őket. Ahogy a Dunaszerdahely vagy a Dombegyháza nevekről tudjuk, hogy települést jelölnek, úgy a (kitalált) Fenyőszentkereszt és Egyházaskamarás nevekkel kapcsolatban is érezzük, hogy inkább településnevek, mintsem erdő- vagy kocsmanevek (és egészen biztosan nem személynevek). Névmodellünknek része tehát számos mintázat, amit életünk során a nevekkel, így a névadással, névhasználattal kapcsolatban sajátítunk el. Ennek révén képesek lehetünk például kitalálni egy hely fajtáját a neve alapján. 

Tegyünk is egy próbát! Az alábbi kvízben 12 létező magyar helynevet gyűjtöttünk össze. Találd ki hangzásuk, alkotóelemeik alapján, hogy mi viselheti e neveket!

Készítették: Wendl Dávid, Hauber Kitti, Slíz Mariann

A kvíz ide kattintva érhető el!

Korábban megjelent kvízeinket pedig ide kattintva érheted el!

Felhasznált irodalom

Hoffmann István 2007. Helynevek nyelvi elemzése. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Reszegi Katalin 2022. Kognitív szemléletű névtudományi vizsgálatok. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

A kvízhez felhasznált irodalom

FKnT. = Bába Barbara–Nemes Magdolna 2014. Magyar földrajzi köznevek tára. A Magyar Névarchívum Kiadványai 32. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.

ÚMTsz. = Hajdú Mihály 2012. Újmagyarkori családneveink tára. XVIII–XXI. század. I. Adatok. Szerzői kiadás, Budapest.

Pásztor–Reszegi 2024 = Pásztor Éva–Reszegi Katalin, Hajdúnánás helynevei. Magyar Nemzeti Helynévtár 1: 81–258.

SMFN. = Papp László–Végh József szerk., Somogy megye földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.

Török 1969 = Török Tünde 1969. [Alsóerek, Résztelek, Keserűtelek földrajzi nevei]. Kézirat: Viski Károly Múzeum. Begépelt adattár: http://45.67.156.30:4444/adattar

Ez a szőlőhegyi út a siómarosi Józanhegyen, köze van az egyik névhez!

Na és ez vajon melyik hely lehet a kvízben szereplők közül? 

Szerző: Magyary Ráhel

Ebben az évben is elértük az év utolsó napját, az úgynevezett szilvesztert, amikor elbúcsúztatjuk az óévet, és elkezdjük az újat. Ilyenkor mindenki megteszi a maga fogadalmát, igyekszik minél több malacot enni a jövő évi szerencse érdekében, valamint hangzavar keltésével elűzni a gonoszt. De hagyjuk most ezeket a babonákat, és nézzük meg, ki is az a Szilveszter nevű szent, akiről kapta a nevét az ünnep.

Festményrészlet: Ercole Sarti, Szent Szilveszter pápa

Szilveszter (✝335) Rómában született; pontos születési idejét nem tudjuk. Mindenesetre fontos év volt az életében 314., amikor pápának választották (a történelem I. Szilveszterként emlékezik rá; MKL.). Mint minden szenthez, úgy Szilveszterhez is sok csodatevő történet fűződik, azonban korabeli adatok nem nagyon maradtak fent róla. Azt tudjuk, hogy Nagy Konstantin korában élt. A legendája Nagy Konstantin kereszténységre való áttérését meséli el, amelyben a történet szerint Szilveszternek döntő szerepe volt: a leprában szenvedő császár egy álmot követően fordult hozzá segítségért. Miután Szilveszternek köszönhetően meggyógyult, megszüntette a keresztényüldözést, s a kereszténységet engedélyezett vallássá tette. Habár e csodás gyógyítás történetének nem sok valóságalapja van, Szilveszternek így is nagy a történelmi jelentősége mind egyháztörténeti, mind kultúrtörténeti szempontból.

Sokaknak a Szilveszter név hallatán eszükbe juthat az a Szilveszter is, akitől Szent István király kapta a koronát. Ő volt II. Szilveszter, aki 999–1003 között volt pápa (MKL.).

Érdekességképpen ide kapcsolhatjuk még Sylvester Jánost, a híres reformátort és humanista tudóst, bibliafordítót is, aki egyben az első magyar nyelvtanírónk is volt.  A neve Joannes Ambrosij Silvestri, azaz ’János, Ambrus Szilveszter fia’ alakban bukkan fel a krakkói egyetemi anyakönyvben (1526-ban ugyanis ott tanult). Van is az összeírásokban egy Ambrosius Silvester Szinérváralja környékén, ahol Sylvester János született. De valamivel korábbról van egy Ambrosius Erdews is, amiből egyes vélemények szerint arra lehet következtetni, hogy az édesapa – talán fia szorgalmazására – latinosíthatta a nevüket, tehát humanista névadásról lehet szó. (Balázs 1958: 5–9.)

Végezetül ne felejtsük el, hogy Petőfi Sándor Apostol című művének főszereplője is a Szilveszter nevet kapta, mivel az év utolsó napján született: 

„Mit gondol, angyalom,
Minek nevezzük?... hadd lám csak, mi volt
Tennap?... Szilveszter napja... jó,
Legyen Szilveszter.”

Maga a név latin eredetű, jelentése: ’erdei, erdőben élő’ (Fercsik–Raátz 2017). Legendája azonban a sile ’fény’ és terra ’föld’ latin szavakra bontja a nevet, mivel Szilveszter az egyház fénye, valamint jó föld, melyben megvan a jó cselekvés (LA.). Természetesen ez a magyarázat nyelvtudományi szempontból nem állja meg a helyét, viszont kiváló példája a középkori tudós etimológiáknak, amelyek gyakran megjelennek a legendákban: az egyház szemlélete alapján belelátja a pápa nevébe szolgálatának a lényegét, vagyis a nevet jelként értelmezi, amely kifejezi a szent szolgálatát (vö. Imreh 2019: 56). Egy másik magyarázat a silva ’erdő’ és trahens ’vivő’ latin szavakból vezeti le a nevet, mondván, hogy Szilveszter megtéríti az erdei nomád embereket (LA.). Itt is ugyanazt az intuícióra épülő, a szavak hasonlóságát és az elérni vágyott jelentést alapul vevő módszert figyelhetjük meg, de ez legalább az ’erdő’ szóból indul ki. Szilveszter neve valójában valószínűleg a származására, esetleg a szolgálati területére utal, nem pedig a cselekedeteire vagy a jellemére.

De miért is lett végül az esemény neve szilveszter? Azért, mert a fentebb említett, Nagy Konstantin idejében élő I. Szilveszter pápa 335. december 31-én hunyt el, így szentté avatása után ez lett a szent ünnepnapja.

A Szilveszter név két névnappal is rendelkezik: a mindenki által ismert december 31. mellett van egy november 26-án is. Ezen a szilvesztrinusok, azaz egy, a 13. században létrejött bencés kongregáció alapítóját, Szent Szilveszter (✝1267) apátot ünneplik a katolikus egyházban. 

A Szilveszter egyébként a ritkábban adott nevek közé tartozik. Ha valakit eddig a név komoly hangzása tartott volna vissza a névadástól, nem kell aggódnia, mert többféleképpen is lehet becézni: Szili, Szilike, Szilkó, Szilveszterke, Szilvi, Szilvike (KnE.).

A szilveszteri forgatag mindenkit elragad, és nem feltétlen foglalkozik az ember a nevek jelentésével, de mindenesetre érdekes, hogy a Szilveszter név történetét áttekintve mekkora utazást lehet tenni a történelmen keresztül. 

Hivatkozott irodalom

Balázs János 1958. Sylvester János és kora. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest.

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2017. Örök névnaptár. Műszaki Kiadó, Budapest.

Imreh Réka 2019. A modern tudomány előtti és azon kívüli név- és szófejtések alkalmazott vonatkozásai. Névtani Értesítő 41: 51–74.

KnE. = Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2009. Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

LA. = de Voragine, Jacobus 2004. Legenda aurea. Szerk.: Madas Edit. Ford.: Bárczi Ildikó. Neumann Kht., Budapest.

MKL. = Diós István főszerk. 1993–2009. Magyar katolikus lexikon. Szent István Társulat, Budapest.

Mindannyian találkozunk időről időre különös, vicces vagy érthetetlennek tűnő településnevekkel. Most nem csupán összegyűjtöttünk néhányat e különös nevek közül, de magunk is költöttünk újakat. A valós településnevek mellett azok hiteles etimológiája olvasható, míg a fiktív nevekhez mi magunk írtunk elképzelt eredetmagyarázatot. A kérdés csupán az, hogy e nevek közül vajon melyik a valóságos és melyik a fiktív. Ha a végére érsz a kvíznek, azt is eláruljuk, hogy a fiktív magyarázatokban mi volt a turpisság (és mi nem).  

A kvíz ide kattintva érhető el!

Korábbi kvízeinket itt találod.

Szarvaskend. Fotó: szallas.hu

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

Előző cikkünkben már bemutattuk néhány, a Balaton északi partján található település nevének eredetét, jelen írásunkból pedig további öt, ezúttal a déli parton található, sokak által kedvelt balatoni település etimológiája ismerhető meg.

Balatonkeresztúr nevének utótagja több magyarországi településnévben is felbukkan, például a Bodrogkeresztúr, Hejőkeresztúr, Kaposkeresztúr, Ráckeresztúr, Rákoskeresztúr nevekben. A Földrajzi nevek etimológiai szótára (a továbbiakban FNESz.) szerint a Keresztúr helynév arra utal, hogy az adott település templomát a Szent Kereszt tiszteletére avatták fel. De vajon miért van ott a kereszt után az -úr? Kérdésünkre az Árpád-kori nyelvhasználat ad választ, ugyanis ekkoriban nemcsak Istent, de a szenteket és még a feszületet is „urazták” (FNESz. Almáskeresztúr). Ennek a jelenségnek egy korai példáját olvashatjuk a Halotti Beszédben is: „Es uimagguc szent peter urot kinec odut hotolm ovdonia es ketnie hug ovga mend w bunet”, azaz mai olvasata szerint: „És imádkozva kérjük szent Péter urat, akinek hatalom adatott oldani és kötni, hogy oldozza fel őt minden bűne alól” (Terbe 2018: 78, 80). A Balatonkeresztúr név előtagja tehát a település Balaton melletti elhelyezkedésére utal, utótagját pedig az egykor itt épült templom Szent Kereszt tiszteletére való felavatásáról kapta (FNESz. Balatonkeresztúr).

A balatonkeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Műemléktemplom (forrás: balatonkeresztur.hu)

Balatonkeresztúrral szinte egybeolvadva található Balatonmáriafürdő. Az előbbi településnév vallásos eredete miatt talán arra asszociálhatunk, hogy a falut Szűz Mária tiszteletére nevezték el. A nem is olyan régen – alig több, mint száz éve – létrejött település történetéből azonban hamar kiderül a névadás valódi oka. A 19. század végén filoxérajárvány pusztította el Magyarország több borvidékének szőlőit, így a Zala megyei szőlőterületeket is. A Festetics Tasziló keresztúri birtokán lévő homokos földeket gróf Széchenyi Imre kormánybiztos és agrárpolitikus vezetésével telepítették be újra szőlővel 1891-ben. A szőlőültetvények körül mintegy hatszáz telket alakítottak ki, amelyek otthont adtak az elszegényedett szőlősgazdák családjainak. Néhány évvel később, 1896-ban megalakult Máriatelep, amelyet a kormánybiztos iránt érzett tiszteletből és hálából feleségéről, Andrássy Máriáról neveztek el. A falu 1926-ban önálló településsé és idővel kedvelt üdülőfaluvá vált. Ekkor már Balatonmáriá-nak nevezték, pár évvel később pedig – fürdőhely jellegére utalva – megkapta a mai Balatonmáriafürdő nevet (FNESz. Balatonmáriafürdő). 

A település névadója, Andrássy Mária 1885-ben ment hozzá Széchenyi Imréhez, öt közös gyermekük született. Családja sokoldalúan művelt, szorgalmas, kitartó, művészetszerető és a humort sem megvető asszonyként emlékezett rá. Férjének korai halála és egyetlen, spanyolnáthában elhunyt fiának elvesztése után egyedül kellett megküzdenie a gazdaság igazgatásával és a gyermekneveléssel. A második világháború után Ausztriába emigrált, itt hunyt el 1953-ban (Kovács 2020). Ennek a különleges asszonynak az emléke azonban ma is tovább él a Balaton menti falu nevében.

Andrássy Mária (1865–1953) (forrás: Andrássy Mária Közösségi Ház)

Balatonszárszó nevének hallatán talán sokaknak József Attila jut eszébe, hiszen itt érte a költőt a végzetes baleset. A Balaton- előtag, ahogy az eddig tárgyalt településneveknél, itt is a tó melletti elhelyezkedésre utal. A -szárszó utótag jelentése a mai nyelvhasználók számára már elhomályosult, a történeti források azonban itt is a segítségünkre sietnek. A települést az első fennmaradt feljegyzés Zarazozou (1229), azaz Szárazaszó alakban nevezi meg. (A z betű régen a magyar szövegekben sz hangot is jelölhetett.) A név jelentése ’száraz völgy’, amely valószínűleg a település természeti környezetének sajátosságára utalt. A mai -szárszó alak a Szárazaszó név egyberántásával keletkezett (FNESz. Balatonszárszó). A ’völgy, kiszáradt folyómeder’ jelentésű aszó ma már szinte egyáltalán nem található meg a mindennapi nyelvhasználatban, ellenben a szót számos településnév őrzi, például az Aszód, Aszófő, Megyaszó, Kajászó (ÚESzWeb. aszó). 

József Attila-emlékmű Balatonszárszón (forrás: Wikipedia)

Siófok a nyaralók egyik legkedveltebb célpontja, melynek neve a településnél található vízfolyás korábbi és újabb nevének összetétele (FNESz. Siófok). Mind a Sió, mind a Fok köznévi eredetű. A sió szó a ma már archaikusnak számító sí ~ siv (’süvít’) hangutánzó ige főnevesült alakja, amely a gyors folyású víz zúgó hangjára utal. A sió ’folyóvíz’, ’malom melletti zsilip’ és ’csatorna’ jelentésben is használatos volt; így már érthető, miért kaphatta ezt a nevet a Balaton vizét elvezető csatorna (FNESz. Sió, TESz. sió). A fok főnév egyik régi jelentése szintén ’folyóág vagy tó vizét elvezető ér, csatorna’ volt. Azt, hogy a folyó régebbi neve a Fok volt, A tihanyi apátság alapítólevele is igazolja, amelyben Fuk, illetve az oklevél hátulján Fuc alakban nevezik meg a vízfolyást. A település nevét a 18. század végétől használják a mai Siófok alakban (FNESz. Siófok). 

A Sió-csatorna (forrás: hajozas.hu)

Balatonaliga neve talán sokak számára azok közé a településnevek közé tartozik, amelyekről nem tudjuk első pillantásra eldönteni, hogy mi az eredetük. A Balaton- előtag az eddigi településnevekkel egyetemben a tó melletti fekvésre utal, az Aliga pedig egy Balaton környéki csárda neve volt, ezt a nevet vette át a köré épült település. Ahogyan manapság is jellemző, úgy régen is gyakran előfordult, hogy a csárdákat, különböző vendégfogadókat az épület jellegzetes tulajdonságairól nevezték el (pl. Deszkás csapszék, Kis csárda, Cserepes csárda). Az Aliga az alig áll későbbi, módosult alakja, amely a csárda rozoga épületére utalhatott (FNESz. Balatonaliga). (Ha érdekelnek a csárdanevek névadási típusai, olvasd el Kis Tamás erről szóló cikkét!)

Hollósy Simon: Ivóban (1887) (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Ezekből a kiemelt etimológiákból is látszik, hogy milyen sokrétűek a balatoni települések elnevezései: természeti jelenségek, jellegzetes épületek vagy akár személyek is válhattak egy-egy település „névadójává”. Kövessétek figyelemmel a NÉV-állomás blogot további névtani érdekességekért!

Hivatkozott irodalom

FNESz. = Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

Kis Tamás 1999. A kocsma- és csárdanevek keletkezésének típusai. Névtani Értesítő 21: 323–329.

Kovács Emőke 2020. Női sorstörténetek a Balaton vidékéről. Somogy 48/2: 14–27.

Terbe Erika 2018. A nyelvemlékek. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 52–82.

TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976.

ÚESzWeb. = Új magyar etimológiai szótár. Szerk. Gerstner Károly. MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2011–2024. https://uesz.nytud.hu/index.html 

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

Sokunk számára a nyár elmaradhatatlan része a balatoni kikapcsolódás, akár több hétre, akár csak egy hétvégére megyünk is üdülni a „magyar tengerhez”. A vonaton vagy a kocsiban ülve sorra látjuk elsuhanni a különböző településnév-táblákat, és számoljuk, hogy hány városon kell még keresztülutaznunk, amíg megérkezünk a célpontunkhoz. De vajon elgondolkodtunk-e már azon, hogy honnan eredhetnek ezek a jól ismert balatoni településnevek? Tartsatok velünk nyári cikksorozatunkban, melyből megismerhetitek néhány Balaton környéki településnév etimológiáját és egyéb, hozzájuk kapcsolódó névtani és nyelvtörténeti érdekességeket!

Kék Hullám, Aranypart, Napfürdő, Jégmadár, Helikon, Vizipók – néhány vonat neve, amelyek az ország különböző pontjairól a Balaton felé repítenek minket. Ha szeretnél többet megtudni a hazai és környező országokbeli vonatok elnevezéseiről, ezt a cikket ajánljuk figyelmedbe! (forrás: iho.hu)

Az északi part egyik gyöngyszeme Balatonfüred. Nevének eredete első ránézésre egyértelműnek tűnhet, hiszen híres balatoni fürdőhelyről van szó. A Veszprém vármegyében található város neve már 1211-ben feltűnik Fured alakban egy, a tihanyi apátság birtokait összeíró oklevélben. A -füred utótag azonban a látszat ellenére nem a fürdőhelyre utal, hanem a fürj madárnév für ~ fűr alakváltozatából képzett szó, amely ’fürjes’-t jelent. Az eredeti jelentés idővel elhomályosult, és a nyelvérzék a fürdő szócsaládjába tartozónak érzékelte a savanyúvízforrásairól és fürdőtelepeiről ismertté vált város nevét. Ennek a későbbi átértelmezésnek a hatását mutatják a Balatonfüred mintájára létrehozott Lillafüred, Mátrafüred és Tátrafüred településnevek, amelyekben az utótag már valóban a hely fürdő voltára utal (FNESz. Balatonfüred).

Savanyúvízforrás a balatonfüredi Erzsébet Szanatórium előtt, 1938 (forrás: Fortepan)

Tihany nemcsak a levendulatermesztéséről, visszhangjáról, az apátság jellegzetes kéttornyú templomáról és gyönyörű kilátásáról nevezetes, de történelmi és nyelvtörténeti jelentőséggel is bír. Hozzá köthető ugyanis a Tihanyi Bencés Apátság 1055-ben született alapítólevele, amely a legkorábbi, eredetiben fennmaradt hazai nyelvemlékünk. Ezen belül szórványemlékként kategorizáljuk, ami azt jelenti, hogy egy idegen nyelvű (jelen esetben latin) szövegben magyar szavak (főként hely- és személynevek) szerepelnek. Ebben az oklevélben található az első fennmaradt magyar nyelvű mondattöredék is: feheruuaru rea meneh hodu utu rea ’Fehérvárra menő (azaz Fehérvár felé vezető) hadútig’. Az alapítólevél szórványai között szerepel a tichon név is, amely végső soron egy görög eredetű keresztnévből származik, vagyis a személynévből keletkezett helynevek táborát erősíti. A görög mitológiai alaknak, Tükhónnak (Tükhé sorsistennő párjának) a neve személynévként elterjedt volt a korai görög kereszténységben; például Ciprusi Szent Tükhón, Amathusz püspöke is ezt a nevet viselte. A név jelentése ’(aki) célba ért’, azaz ’sikeres, szerencsés, boldog’. A Tichon férfinév az ortodox szláv közösségekben is elterjedtté vált, számos ilyen nevű szentet tisztelnek (Szentgyörgyi 2010). (A név – különböző alakváltozataiban – ma is több magyarországi kisebbség, például a bolgár, horvát, ruszin, szerb, ukrán nemzetiség hivatalos utónévlistájában is az anyakönyvezhető nevek között szerepel.) Régészeti kutatások bizonyítják (pl. Cholnoky 1935, Csemegi 1948, H. Tóth 1999), hogy a Tihanyi-félszigeten az I. András alapította bencés apátság előtt görögkeleti vallású bazilita szerzetesek éltek. Ők valószínűleg görög és szláv etnikumúak voltak, ezzel magyarázható a monostoruk ortodox védőszentről való elnevezése. A monostor neve idővel metonimikusan átterjedt a körülötte fekvő településre, illetve az egész félszigetre is. A Tihany név különféle hangváltozások útján nyerte el mai alakját: az első magánhangzó, az ü hang i-vé vált, az o > a hangváltozás az ún. nyíltabbá válás eredménye, a szóvégi n pedig ny hanggá palatalizálódott (Szentgyörgyi 2010).

Tihanyi látkép (forrás: Pixabay)

Következő állomásunk Szigliget, melynek neve két szó összetételéből keletkezett. Előtagja a szeg, melynek jelentése ’sarok, szeglet, zug’, utótagja pedig a ’kisebb erdő’ jelentésű liget. Az elnevezés a település környezeti adottságaira utal, ugyanis egy hegyen kiszögellő ligetnél, erdőnél helyezkedik el. Ugyanezen etimológia alapján keletkeztek a borsodi Szögliget és a Somogy vármegyei Szegerdő településnevek is. Talán a hasonló hangzás sejteti, hogy valamilyen kapcsolat található a Szigliget és a budapesti Zugliget név között is. A fővároshoz tartozó erdős terület eleinte a német Sauwinkel (’Disznózug’) nevet viselte, feltehetően azért, mert itt makkoltatták a budai polgárok a disznóikat, vagy mert ez volt a vaddisznók kedvelt tartózkodási helye. Ezzel egyidőben a szintén német Auwinkel is használatos volt a völgymedence megnevezésére. E nevet a 19. században először tükörfordítással Ligetzug-ra, majd – valószínűleg a balatoni Szigliget mintájára – Zugliget-re változtatták (FNESz. Szigliget, Zugliget).

A szigligeti vár (forrás: Adobe Stock)

Gyenesdiás egyike azoknak a Balaton környéki településeknek, amelyek két község egyesítéséből jöttek létre (Vonyarcvashegy is ilyen). Gyenes és Diás a 19. század közepén egyesült. A Gyenes név személynévi eredetű, a Dénes egyik, a középkori magyarban kialakult, majd a 15. századra elavult változata, s feltehetően a helység egykori birtokosának neve volt eredetileg (FNESz. Gyenesdiás). Maga a Dénes görög eredetű: Dionüsziosz isten nevére vezethető vissza, amelyet latin közvetítéssel vettünk át, Dyonisius alakban. Ezt a nevet később (különböző hangváltozások révén) Dienes ~ Diénes alakban használták, ebből jött létre a ma már inkább családnévként ismert (de keresztnévként is anyakönyvezhető) Gyenes és a széles körben ismert, gyakori  Dénes név (KnE. Dénes). A Gyenesdiás név második tagja, a Diás a dió növénynév ma már (a köznyelvben legalábbis) nem élő dia tőváltozatából keletkezett -s melléknévképzővel. Az elnevezést valószínűleg a helyi természeti vagy mezőgazdasági jellemzők motiválhatták, ami más Balaton környéki településnevek esetében is jellemző volt (lásd még pl. a Balatonalmádi, Balatonszőlős, Balatonfenyves neveket) (FNESz. Gyenesdiás).

Gyenesdiás madártávlatból (forrás: gyenesdias.info.hu)

Keszthely méltó viselője „a Balaton fővárosa” címnek, hiszen a Keszthelyi-öböl mesés látványa mellett a városban is úton-útfélen szemtanúi lehetünk a helység gazdag történelmi múltjának. A város környéki régészeti ásatások alapján kiderült, hogy a város környéke már időszámításunk előtt is lakott volt, később pedig, a pannóniai provincia időszakában több római villa és erődítmény is épült ezen a területen, például a fenékpusztai erőd (Fenékpuszta nevének etimológiájáról ebben a cikkünkben írtunk). A régészek azt is megállapították, hogy a 9. században, a honfoglalás korában avarok és különböző szláv népcsoportok lakták a vidéket (Kenéz 2014). Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a Keszthely név alapja a latin castellum (’vár, kastély, erőd’) szóból származó szláv Kostel ’erőd, templom’ jelentésű földrajzi köznév. A városnak tehát a honfoglalás előtti szláv lakosok adhattak nevet, a névadás motivációja pedig egy, a területen álló erődítmény lehetett. A történeti források arra utalnak, hogy a betelepülő magyarok nem adtak új nevet a városnak, hanem átvették a már meglévőt (1247-ben Keztel, 1409-ben pedig Kezthel alakban is lejegyezték; ekkoriban a z betű sz hangot is jelölhetett). A név szláv jelentése idővel elhomályosulhatott a szláv nyelveken nem beszélő magyarok számára, és mivel a szóvégi -hel hangzása hasonlít a magyar településnevek jellemző utótagjának számító -hely-re (például Hódmezővásárhely, Szombathely, Sátoraljaújhely), a beszélők ennek analógiájára kezdhették el használni a mai Keszthely nevet (FNESz. Keszthely). Ez a jelenség az úgynevezett népetimológia, amikor a beszélők egyes idegen nyelvű, általuk nem értett szavaknak – általában a hangalak kisebb-nagyobb módosításával – (új) értelmet adnak. Népetimológiával persze nemcsak helynevek, hanem családnevek is keletkezhetnek, mint azt korábbi cikkünkben bemutattuk.

Római kori erőd romjai Fenékpusztán (forrás: keszthely.hu)

A cikk folytatásában további balatoni településnevek eredetéről olvashattok majd.

Hivatkozott irodalom

Cholnoky Jenő 1935.  Tihany földrajza. In: Cholnoky Jenő – Viski Károly – Erdélyi László, Tihany. A Balatoni Társaság Könyvtára 1. Athenaeum, Budapest. 15–42.

Csemegi József 1948. A tihanyi barlanglakások. Archeológiai Értesítő 3/7–9: 398–402.

FNESz. = Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

Kenéz Árpád 2014. Keszthely-Fenékpuszta római kori régészeti-növénytani leleteinek feldolgozása, különös tekintettel az egykori környezeti állapot jellemzésére. Disszertáció. Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő.

KnE. = Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2009. Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. A Magyar Nyelv Kézikönyvei 16. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Szentgyörgyi Rudolf 2010. A Tihanyi alapítólevél görög helynevei. Magyar Nyelv 106: 295–307.

H. Tóth Imre 1999. Cirill és Metód a Kárpát-medencében. Vigilia 64: 821–826.