Szerző: Magyary Ráhel

Ebben az évben is elértük az év utolsó napját, az úgynevezett szilvesztert, amikor elbúcsúztatjuk az óévet, és elkezdjük az újat. Ilyenkor mindenki megteszi a maga fogadalmát, igyekszik minél több malacot enni a jövő évi szerencse érdekében, valamint hangzavar keltésével elűzni a gonoszt. De hagyjuk most ezeket a babonákat, és nézzük meg, ki is az a Szilveszter nevű szent, akiről kapta a nevét az ünnep.

Festményrészlet: Ercole Sarti, Szent Szilveszter pápa

Szilveszter (✝335) Rómában született; pontos születési idejét nem tudjuk. Mindenesetre fontos év volt az életében 314., amikor pápának választották (a történelem I. Szilveszterként emlékezik rá; MKL.). Mint minden szenthez, úgy Szilveszterhez is sok csodatevő történet fűződik, azonban korabeli adatok nem nagyon maradtak fent róla. Azt tudjuk, hogy Nagy Konstantin korában élt. A legendája Nagy Konstantin kereszténységre való áttérését meséli el, amelyben a történet szerint Szilveszternek döntő szerepe volt: a leprában szenvedő császár egy álmot követően fordult hozzá segítségért. Miután Szilveszternek köszönhetően meggyógyult, megszüntette a keresztényüldözést, s a kereszténységet engedélyezett vallássá tette. Habár e csodás gyógyítás történetének nem sok valóságalapja van, Szilveszternek így is nagy a történelmi jelentősége mind egyháztörténeti, mind kultúrtörténeti szempontból.

Sokaknak a Szilveszter név hallatán eszükbe juthat az a Szilveszter is, akitől Szent István király kapta a koronát. Ő volt II. Szilveszter, aki 999–1003 között volt pápa (MKL.).

Érdekességképpen ide kapcsolhatjuk még Sylvester Jánost, a híres reformátort és humanista tudóst, bibliafordítót is, aki egyben az első magyar nyelvtanírónk is volt.  A neve Joannes Ambrosij Silvestri, azaz ’János, Ambrus Szilveszter fia’ alakban bukkan fel a krakkói egyetemi anyakönyvben (1526-ban ugyanis ott tanult). Van is az összeírásokban egy Ambrosius Silvester Szinérváralja környékén, ahol Sylvester János született. De valamivel korábbról van egy Ambrosius Erdews is, amiből egyes vélemények szerint arra lehet következtetni, hogy az édesapa – talán fia szorgalmazására – latinosíthatta a nevüket, tehát humanista névadásról lehet szó. (Balázs 1958: 5–9.)

Végezetül ne felejtsük el, hogy Petőfi Sándor Apostol című művének főszereplője is a Szilveszter nevet kapta, mivel az év utolsó napján született: 

„Mit gondol, angyalom,
Minek nevezzük?... hadd lám csak, mi volt
Tennap?... Szilveszter napja... jó,
Legyen Szilveszter.”

Maga a név latin eredetű, jelentése: ’erdei, erdőben élő’ (Fercsik–Raátz 2017). Legendája azonban a sile ’fény’ és terra ’föld’ latin szavakra bontja a nevet, mivel Szilveszter az egyház fénye, valamint jó föld, melyben megvan a jó cselekvés (LA.). Természetesen ez a magyarázat nyelvtudományi szempontból nem állja meg a helyét, viszont kiváló példája a középkori tudós etimológiáknak, amelyek gyakran megjelennek a legendákban: az egyház szemlélete alapján belelátja a pápa nevébe szolgálatának a lényegét, vagyis a nevet jelként értelmezi, amely kifejezi a szent szolgálatát (vö. Imreh 2019: 56). Egy másik magyarázat a silva ’erdő’ és trahens ’vivő’ latin szavakból vezeti le a nevet, mondván, hogy Szilveszter megtéríti az erdei nomád embereket (LA.). Itt is ugyanazt az intuícióra épülő, a szavak hasonlóságát és az elérni vágyott jelentést alapul vevő módszert figyelhetjük meg, de ez legalább az ’erdő’ szóból indul ki. Szilveszter neve valójában valószínűleg a származására, esetleg a szolgálati területére utal, nem pedig a cselekedeteire vagy a jellemére.

De miért is lett végül az esemény neve szilveszter? Azért, mert a fentebb említett, Nagy Konstantin idejében élő I. Szilveszter pápa 335. december 31-én hunyt el, így szentté avatása után ez lett a szent ünnepnapja.

A Szilveszter név két névnappal is rendelkezik: a mindenki által ismert december 31. mellett van egy november 26-án is. Ezen a szilvesztrinusok, azaz egy, a 13. században létrejött bencés kongregáció alapítóját, Szent Szilveszter (✝1267) apátot ünneplik a katolikus egyházban. 

A Szilveszter egyébként a ritkábban adott nevek közé tartozik. Ha valakit eddig a név komoly hangzása tartott volna vissza a névadástól, nem kell aggódnia, mert többféleképpen is lehet becézni: Szili, Szilike, Szilkó, Szilveszterke, Szilvi, Szilvike (KnE.).

A szilveszteri forgatag mindenkit elragad, és nem feltétlen foglalkozik az ember a nevek jelentésével, de mindenesetre érdekes, hogy a Szilveszter név történetét áttekintve mekkora utazást lehet tenni a történelmen keresztül. 

Hivatkozott irodalom

Balázs János 1958. Sylvester János és kora. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest.

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2017. Örök névnaptár. Műszaki Kiadó, Budapest.

Imreh Réka 2019. A modern tudomány előtti és azon kívüli név- és szófejtések alkalmazott vonatkozásai. Névtani Értesítő 41: 51–74.

KnE. = Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2009. Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

LA. = de Voragine, Jacobus 2004. Legenda aurea. Szerk.: Madas Edit. Ford.: Bárczi Ildikó. Neumann Kht., Budapest.

MKL. = Diós István főszerk. 1993–2009. Magyar katolikus lexikon. Szent István Társulat, Budapest.