Mindannyian találkozunk időről időre különös, vicces vagy érthetetlennek tűnő településnevekkel. Most nem csupán összegyűjtöttünk néhányat e különös nevek közül, de magunk is költöttünk újakat. A valós településnevek mellett azok hiteles etimológiája olvasható, míg a fiktív nevekhez mi magunk írtunk elképzelt eredetmagyarázatot. A kérdés csupán az, hogy e nevek közül vajon melyik a valóságos és melyik a fiktív. Ha a végére érsz a kvíznek, azt is eláruljuk, hogy a fiktív magyarázatokban mi volt a turpisság (és mi nem).  

A kvíz ide kattintva érhető el!

Korábbi kvízeinket itt találod.

Szarvaskend. Fotó: szallas.hu

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

Előző cikkünkben már bemutattuk néhány, a Balaton északi partján található település nevének eredetét, jelen írásunkból pedig további öt, ezúttal a déli parton található, sokak által kedvelt balatoni település etimológiája ismerhető meg.

Balatonkeresztúr nevének utótagja több magyarországi településnévben is felbukkan, például a Bodrogkeresztúr, Hejőkeresztúr, Kaposkeresztúr, Ráckeresztúr, Rákoskeresztúr nevekben. A Földrajzi nevek etimológiai szótára (a továbbiakban FNESz.) szerint a Keresztúr helynév arra utal, hogy az adott település templomát a Szent Kereszt tiszteletére avatták fel. De vajon miért van ott a kereszt után az -úr? Kérdésünkre az Árpád-kori nyelvhasználat ad választ, ugyanis ekkoriban nemcsak Istent, de a szenteket és még a feszületet is „urazták” (FNESz. Almáskeresztúr). Ennek a jelenségnek egy korai példáját olvashatjuk a Halotti Beszédben is: „Es uimagguc szent peter urot kinec odut hotolm ovdonia es ketnie hug ovga mend w bunet”, azaz mai olvasata szerint: „És imádkozva kérjük szent Péter urat, akinek hatalom adatott oldani és kötni, hogy oldozza fel őt minden bűne alól” (Terbe 2018: 78, 80). A Balatonkeresztúr név előtagja tehát a település Balaton melletti elhelyezkedésére utal, utótagját pedig az egykor itt épült templom Szent Kereszt tiszteletére való felavatásáról kapta (FNESz. Balatonkeresztúr).

A balatonkeresztúri Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Műemléktemplom (forrás: balatonkeresztur.hu)

Balatonkeresztúrral szinte egybeolvadva található Balatonmáriafürdő. Az előbbi településnév vallásos eredete miatt talán arra asszociálhatunk, hogy a falut Szűz Mária tiszteletére nevezték el. A nem is olyan régen – alig több, mint száz éve – létrejött település történetéből azonban hamar kiderül a névadás valódi oka. A 19. század végén filoxérajárvány pusztította el Magyarország több borvidékének szőlőit, így a Zala megyei szőlőterületeket is. A Festetics Tasziló keresztúri birtokán lévő homokos földeket gróf Széchenyi Imre kormánybiztos és agrárpolitikus vezetésével telepítették be újra szőlővel 1891-ben. A szőlőültetvények körül mintegy hatszáz telket alakítottak ki, amelyek otthont adtak az elszegényedett szőlősgazdák családjainak. Néhány évvel később, 1896-ban megalakult Máriatelep, amelyet a kormánybiztos iránt érzett tiszteletből és hálából feleségéről, Andrássy Máriáról neveztek el. A falu 1926-ban önálló településsé és idővel kedvelt üdülőfaluvá vált. Ekkor már Balatonmáriá-nak nevezték, pár évvel később pedig – fürdőhely jellegére utalva – megkapta a mai Balatonmáriafürdő nevet (FNESz. Balatonmáriafürdő). 

A település névadója, Andrássy Mária 1885-ben ment hozzá Széchenyi Imréhez, öt közös gyermekük született. Családja sokoldalúan művelt, szorgalmas, kitartó, művészetszerető és a humort sem megvető asszonyként emlékezett rá. Férjének korai halála és egyetlen, spanyolnáthában elhunyt fiának elvesztése után egyedül kellett megküzdenie a gazdaság igazgatásával és a gyermekneveléssel. A második világháború után Ausztriába emigrált, itt hunyt el 1953-ban (Kovács 2020). Ennek a különleges asszonynak az emléke azonban ma is tovább él a Balaton menti falu nevében.

Andrássy Mária (1865–1953) (forrás: Andrássy Mária Közösségi Ház)

Balatonszárszó nevének hallatán talán sokaknak József Attila jut eszébe, hiszen itt érte a költőt a végzetes baleset. A Balaton- előtag, ahogy az eddig tárgyalt településneveknél, itt is a tó melletti elhelyezkedésre utal. A -szárszó utótag jelentése a mai nyelvhasználók számára már elhomályosult, a történeti források azonban itt is a segítségünkre sietnek. A települést az első fennmaradt feljegyzés Zarazozou (1229), azaz Szárazaszó alakban nevezi meg. (A z betű régen a magyar szövegekben sz hangot is jelölhetett.) A név jelentése ’száraz völgy’, amely valószínűleg a település természeti környezetének sajátosságára utalt. A mai -szárszó alak a Szárazaszó név egyberántásával keletkezett (FNESz. Balatonszárszó). A ’völgy, kiszáradt folyómeder’ jelentésű aszó ma már szinte egyáltalán nem található meg a mindennapi nyelvhasználatban, ellenben a szót számos településnév őrzi, például az Aszód, Aszófő, Megyaszó, Kajászó (ÚESzWeb. aszó). 

József Attila-emlékmű Balatonszárszón (forrás: Wikipedia)

Siófok a nyaralók egyik legkedveltebb célpontja, melynek neve a településnél található vízfolyás korábbi és újabb nevének összetétele (FNESz. Siófok). Mind a Sió, mind a Fok köznévi eredetű. A sió szó a ma már archaikusnak számító sí ~ siv (’süvít’) hangutánzó ige főnevesült alakja, amely a gyors folyású víz zúgó hangjára utal. A sió ’folyóvíz’, ’malom melletti zsilip’ és ’csatorna’ jelentésben is használatos volt; így már érthető, miért kaphatta ezt a nevet a Balaton vizét elvezető csatorna (FNESz. Sió, TESz. sió). A fok főnév egyik régi jelentése szintén ’folyóág vagy tó vizét elvezető ér, csatorna’ volt. Azt, hogy a folyó régebbi neve a Fok volt, A tihanyi apátság alapítólevele is igazolja, amelyben Fuk, illetve az oklevél hátulján Fuc alakban nevezik meg a vízfolyást. A település nevét a 18. század végétől használják a mai Siófok alakban (FNESz. Siófok). 

A Sió-csatorna (forrás: hajozas.hu)

Balatonaliga neve talán sokak számára azok közé a településnevek közé tartozik, amelyekről nem tudjuk első pillantásra eldönteni, hogy mi az eredetük. A Balaton- előtag az eddigi településnevekkel egyetemben a tó melletti fekvésre utal, az Aliga pedig egy Balaton környéki csárda neve volt, ezt a nevet vette át a köré épült település. Ahogyan manapság is jellemző, úgy régen is gyakran előfordult, hogy a csárdákat, különböző vendégfogadókat az épület jellegzetes tulajdonságairól nevezték el (pl. Deszkás csapszék, Kis csárda, Cserepes csárda). Az Aliga az alig áll későbbi, módosult alakja, amely a csárda rozoga épületére utalhatott (FNESz. Balatonaliga). (Ha érdekelnek a csárdanevek névadási típusai, olvasd el Kis Tamás erről szóló cikkét!)

Hollósy Simon: Ivóban (1887) (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Ezekből a kiemelt etimológiákból is látszik, hogy milyen sokrétűek a balatoni települések elnevezései: természeti jelenségek, jellegzetes épületek vagy akár személyek is válhattak egy-egy település „névadójává”. Kövessétek figyelemmel a NÉV-állomás blogot további névtani érdekességekért!

Hivatkozott irodalom

FNESz. = Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

Kis Tamás 1999. A kocsma- és csárdanevek keletkezésének típusai. Névtani Értesítő 21: 323–329.

Kovács Emőke 2020. Női sorstörténetek a Balaton vidékéről. Somogy 48/2: 14–27.

Terbe Erika 2018. A nyelvemlékek. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 52–82.

TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976.

ÚESzWeb. = Új magyar etimológiai szótár. Szerk. Gerstner Károly. MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2011–2024. https://uesz.nytud.hu/index.html 

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

Sokunk számára a nyár elmaradhatatlan része a balatoni kikapcsolódás, akár több hétre, akár csak egy hétvégére megyünk is üdülni a „magyar tengerhez”. A vonaton vagy a kocsiban ülve sorra látjuk elsuhanni a különböző településnév-táblákat, és számoljuk, hogy hány városon kell még keresztülutaznunk, amíg megérkezünk a célpontunkhoz. De vajon elgondolkodtunk-e már azon, hogy honnan eredhetnek ezek a jól ismert balatoni településnevek? Tartsatok velünk nyári cikksorozatunkban, melyből megismerhetitek néhány Balaton környéki településnév etimológiáját és egyéb, hozzájuk kapcsolódó névtani és nyelvtörténeti érdekességeket!

Kék Hullám, Aranypart, Napfürdő, Jégmadár, Helikon, Vizipók – néhány vonat neve, amelyek az ország különböző pontjairól a Balaton felé repítenek minket. Ha szeretnél többet megtudni a hazai és környező országokbeli vonatok elnevezéseiről, ezt a cikket ajánljuk figyelmedbe! (forrás: iho.hu)

Az északi part egyik gyöngyszeme Balatonfüred. Nevének eredete első ránézésre egyértelműnek tűnhet, hiszen híres balatoni fürdőhelyről van szó. A Veszprém vármegyében található város neve már 1211-ben feltűnik Fured alakban egy, a tihanyi apátság birtokait összeíró oklevélben. A -füred utótag azonban a látszat ellenére nem a fürdőhelyre utal, hanem a fürj madárnév für ~ fűr alakváltozatából képzett szó, amely ’fürjes’-t jelent. Az eredeti jelentés idővel elhomályosult, és a nyelvérzék a fürdő szócsaládjába tartozónak érzékelte a savanyúvízforrásairól és fürdőtelepeiről ismertté vált város nevét. Ennek a későbbi átértelmezésnek a hatását mutatják a Balatonfüred mintájára létrehozott Lillafüred, Mátrafüred és Tátrafüred településnevek, amelyekben az utótag már valóban a hely fürdő voltára utal (FNESz. Balatonfüred).

Savanyúvízforrás a balatonfüredi Erzsébet Szanatórium előtt, 1938 (forrás: Fortepan)

Tihany nemcsak a levendulatermesztéséről, visszhangjáról, az apátság jellegzetes kéttornyú templomáról és gyönyörű kilátásáról nevezetes, de történelmi és nyelvtörténeti jelentőséggel is bír. Hozzá köthető ugyanis a Tihanyi Bencés Apátság 1055-ben született alapítólevele, amely a legkorábbi, eredetiben fennmaradt hazai nyelvemlékünk. Ezen belül szórványemlékként kategorizáljuk, ami azt jelenti, hogy egy idegen nyelvű (jelen esetben latin) szövegben magyar szavak (főként hely- és személynevek) szerepelnek. Ebben az oklevélben található az első fennmaradt magyar nyelvű mondattöredék is: feheruuaru rea meneh hodu utu rea ’Fehérvárra menő (azaz Fehérvár felé vezető) hadútig’. Az alapítólevél szórványai között szerepel a tichon név is, amely végső soron egy görög eredetű keresztnévből származik, vagyis a személynévből keletkezett helynevek táborát erősíti. A görög mitológiai alaknak, Tükhónnak (Tükhé sorsistennő párjának) a neve személynévként elterjedt volt a korai görög kereszténységben; például Ciprusi Szent Tükhón, Amathusz püspöke is ezt a nevet viselte. A név jelentése ’(aki) célba ért’, azaz ’sikeres, szerencsés, boldog’. A Tichon férfinév az ortodox szláv közösségekben is elterjedtté vált, számos ilyen nevű szentet tisztelnek (Szentgyörgyi 2010). (A név – különböző alakváltozataiban – ma is több magyarországi kisebbség, például a bolgár, horvát, ruszin, szerb, ukrán nemzetiség hivatalos utónévlistájában is az anyakönyvezhető nevek között szerepel.) Régészeti kutatások bizonyítják (pl. Cholnoky 1935, Csemegi 1948, H. Tóth 1999), hogy a Tihanyi-félszigeten az I. András alapította bencés apátság előtt görögkeleti vallású bazilita szerzetesek éltek. Ők valószínűleg görög és szláv etnikumúak voltak, ezzel magyarázható a monostoruk ortodox védőszentről való elnevezése. A monostor neve idővel metonimikusan átterjedt a körülötte fekvő településre, illetve az egész félszigetre is. A Tihany név különféle hangváltozások útján nyerte el mai alakját: az első magánhangzó, az ü hang i-vé vált, az o > a hangváltozás az ún. nyíltabbá válás eredménye, a szóvégi n pedig ny hanggá palatalizálódott (Szentgyörgyi 2010).

Tihanyi látkép (forrás: Pixabay)

Következő állomásunk Szigliget, melynek neve két szó összetételéből keletkezett. Előtagja a szeg, melynek jelentése ’sarok, szeglet, zug’, utótagja pedig a ’kisebb erdő’ jelentésű liget. Az elnevezés a település környezeti adottságaira utal, ugyanis egy hegyen kiszögellő ligetnél, erdőnél helyezkedik el. Ugyanezen etimológia alapján keletkeztek a borsodi Szögliget és a Somogy vármegyei Szegerdő településnevek is. Talán a hasonló hangzás sejteti, hogy valamilyen kapcsolat található a Szigliget és a budapesti Zugliget név között is. A fővároshoz tartozó erdős terület eleinte a német Sauwinkel (’Disznózug’) nevet viselte, feltehetően azért, mert itt makkoltatták a budai polgárok a disznóikat, vagy mert ez volt a vaddisznók kedvelt tartózkodási helye. Ezzel egyidőben a szintén német Auwinkel is használatos volt a völgymedence megnevezésére. E nevet a 19. században először tükörfordítással Ligetzug-ra, majd – valószínűleg a balatoni Szigliget mintájára – Zugliget-re változtatták (FNESz. Szigliget, Zugliget).

A szigligeti vár (forrás: Adobe Stock)

Gyenesdiás egyike azoknak a Balaton környéki településeknek, amelyek két község egyesítéséből jöttek létre (Vonyarcvashegy is ilyen). Gyenes és Diás a 19. század közepén egyesült. A Gyenes név személynévi eredetű, a Dénes egyik, a középkori magyarban kialakult, majd a 15. századra elavult változata, s feltehetően a helység egykori birtokosának neve volt eredetileg (FNESz. Gyenesdiás). Maga a Dénes görög eredetű: Dionüsziosz isten nevére vezethető vissza, amelyet latin közvetítéssel vettünk át, Dyonisius alakban. Ezt a nevet később (különböző hangváltozások révén) Dienes ~ Diénes alakban használták, ebből jött létre a ma már inkább családnévként ismert (de keresztnévként is anyakönyvezhető) Gyenes és a széles körben ismert, gyakori  Dénes név (KnE. Dénes). A Gyenesdiás név második tagja, a Diás a dió növénynév ma már (a köznyelvben legalábbis) nem élő dia tőváltozatából keletkezett -s melléknévképzővel. Az elnevezést valószínűleg a helyi természeti vagy mezőgazdasági jellemzők motiválhatták, ami más Balaton környéki településnevek esetében is jellemző volt (lásd még pl. a Balatonalmádi, Balatonszőlős, Balatonfenyves neveket) (FNESz. Gyenesdiás).

Gyenesdiás madártávlatból (forrás: gyenesdias.info.hu)

Keszthely méltó viselője „a Balaton fővárosa” címnek, hiszen a Keszthelyi-öböl mesés látványa mellett a városban is úton-útfélen szemtanúi lehetünk a helység gazdag történelmi múltjának. A város környéki régészeti ásatások alapján kiderült, hogy a város környéke már időszámításunk előtt is lakott volt, később pedig, a pannóniai provincia időszakában több római villa és erődítmény is épült ezen a területen, például a fenékpusztai erőd (Fenékpuszta nevének etimológiájáról ebben a cikkünkben írtunk). A régészek azt is megállapították, hogy a 9. században, a honfoglalás korában avarok és különböző szláv népcsoportok lakták a vidéket (Kenéz 2014). Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a Keszthely név alapja a latin castellum (’vár, kastély, erőd’) szóból származó szláv Kostel ’erőd, templom’ jelentésű földrajzi köznév. A városnak tehát a honfoglalás előtti szláv lakosok adhattak nevet, a névadás motivációja pedig egy, a területen álló erődítmény lehetett. A történeti források arra utalnak, hogy a betelepülő magyarok nem adtak új nevet a városnak, hanem átvették a már meglévőt (1247-ben Keztel, 1409-ben pedig Kezthel alakban is lejegyezték; ekkoriban a z betű sz hangot is jelölhetett). A név szláv jelentése idővel elhomályosulhatott a szláv nyelveken nem beszélő magyarok számára, és mivel a szóvégi -hel hangzása hasonlít a magyar településnevek jellemző utótagjának számító -hely-re (például Hódmezővásárhely, Szombathely, Sátoraljaújhely), a beszélők ennek analógiájára kezdhették el használni a mai Keszthely nevet (FNESz. Keszthely). Ez a jelenség az úgynevezett népetimológia, amikor a beszélők egyes idegen nyelvű, általuk nem értett szavaknak – általában a hangalak kisebb-nagyobb módosításával – (új) értelmet adnak. Népetimológiával persze nemcsak helynevek, hanem családnevek is keletkezhetnek, mint azt korábbi cikkünkben bemutattuk.

Római kori erőd romjai Fenékpusztán (forrás: keszthely.hu)

A cikk folytatásában további balatoni településnevek eredetéről olvashattok majd.

Hivatkozott irodalom

Cholnoky Jenő 1935.  Tihany földrajza. In: Cholnoky Jenő – Viski Károly – Erdélyi László, Tihany. A Balatoni Társaság Könyvtára 1. Athenaeum, Budapest. 15–42.

Csemegi József 1948. A tihanyi barlanglakások. Archeológiai Értesítő 3/7–9: 398–402.

FNESz. = Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

Kenéz Árpád 2014. Keszthely-Fenékpuszta római kori régészeti-növénytani leleteinek feldolgozása, különös tekintettel az egykori környezeti állapot jellemzésére. Disszertáció. Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő.

KnE. = Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2009. Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. A Magyar Nyelv Kézikönyvei 16. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Szentgyörgyi Rudolf 2010. A Tihanyi alapítólevél görög helynevei. Magyar Nyelv 106: 295–307.

H. Tóth Imre 1999. Cirill és Metód a Kárpát-medencében. Vigilia 64: 821–826.

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára, Slíz Mariann

Az elmúlt hónapokban két kvízzel is teszteltük, hogy meg tudják-e különböztetni olvasóink a valóban létező és az általunk kitalált településneveket (az első kvíz itt, a második pedig itt érhető el). A feladat során mindegyik településnevet etimológiai magyarázat kísérte: a valódi nevekhez a Földrajzi nevek etimológiai szótárának (FNESz.) szócikkei alapján írtunk szöveget, a kitalált nevekhez pedig értelemszerűen általunk alkotott magyarázatot fűztünk. A tesztek kísérőszövegében tett ígéretünknek megfelelően az adatokat elemeztük is, hogy legkíváncsibb és leghűségesebb olvasóink a saját eredményeik mellett az összképről is kaphassanak visszajelzést. Lássuk hát, hogyan sikerült kitöltőinknek helytállniuk a próbán!

Bozzai (Forrás: Google)

A kitöltők statisztikája: mennyire számítanak a korábbi névtani ismeretek?

Bő két hónap leforgása alatt összesen csaknem 450 kitöltője volt a két kvíznek. Mindkét teszten átlagosan 6/10 pontot értek el a válaszadók. Egyik kvíznek sem született 0 pontos eredménye, tehát mindenkinek volt legalább egy jó válasza. Az első kérdőívnek 4 hibátlan, azaz 10/10 pontos megoldása született, ráadásul e kitöltők közül hárman korábban egyáltalán nem tanultak névtant. A második kérdőív nehezebbnek bizonyult: arra mindeddig egyetlen hibátlan kitöltés sem érkezett.

Hogy honnan tudjuk az előbbi információt a kitöltők korábbi tanulmányairól? Onnan, hogy a kvízek végén megadhatták, hogy tanultak-e korábban névtant. Ez alapján a két kvíz kitöltőinek 16%-a rendelkezik névtani ismeretekkel, a túlnyomó többség (71%) azonban nem. A válaszadók 3%-a „nem tudom”-mal válaszolt, 9%-uk pedig nem nyilatkozott.

De vajon jobban teljesítettek-e a névtani ismeretekkel rendelkező kitöltők a teszteken, mint azok, akik sosem tanultak névtant? Előzetes feltételezésünk szerint a behatóbb névtani (és nyelvtörténeti, történelmi) ismeretek előnyt jelenthetnek a településnév-etimológiák hitelességének felismerésében. A két kérdőív statisztikája alapján azonban a következő eredmény született: mindkét csoportban 6/10 volt az átlagos kitöltési pontszám. Természetesen a mintánk semmilyen szempontból nem reprezentatív, ezért általánosításra sem alkalmas. Arra viszont elegendő, hogy legalábbis megkérdőjelezzük a hipotézis helytálló voltát. De vajon mi segíthetett a döntésben, ha nem (csak) a névtani ismeretek? A válasz a névkompetenciában keresendő: természetesen vannak, akik ismerik az adott, létező nevet, akik pedig nem, azok a magyar településnevekről meglévő (nem feltétlenül tudatosított) ismereteiket alkalmazták.

A következőkben vizsgáljunk meg néhány konkrét példát, amelyek alapján további tényezőkre is fény derül.

Létező településnevek

A következő településnevek valódiságát találták ki a legtöbben: Csanádapáca (91%), Epöl (76%), Csempeszkopács (74%). Nem véletlenül szerepelnek e nevek az élmezőnyben: ezek létezéséről tudtak a legtöbben.

További, valóban létező településnevek kitalálásakor is jól teljesítettek kitöltőink: Kék (68%), Emberfő (64%), Erdőfüle (60%) és Dánszentmiklós (60%). A Lukanénye (52%) és a Kebeleszentivány (47%) már jobban megosztotta a kitöltőket, nagyjából fele-fele arányban érkeztek válaszok a valódiságukat illetően.

A leggyanúsabbnak tűnő, pedig létező településnév a Bozzai volt: valódiságát csupán a kitöltők 28%-a találta el. (Talán elárulhatjuk, hogy létezésében először mi magunk is kételkedtünk.)

Fiktív településnevek

A legbecsapósabb településnév a Homokváralja volt, amelyet a kitöltők 72%-a tartott valódinak. Ezt követte a Kaszakövesd 68%, majd a Csalogánd 62%-os helytelen kitöltéssel. Bevalljuk, az első kettő alaposan meglepett bennünket. Azt gondoltuk ugyanis, hogy a homokvár és a kaszakő túlzottan átlátszó trükk lesz részünkről, de olvasóink névkompetenciája ismét működésbe lépett: a -váralja és -kövesd utótagú, valóban létező településnevek analógiája igencsak erősnek bizonyult. A névkompetencia ugyanis nem azt segít eldönteni, hogy létezik-e egy adott településnév, csupán azt, hogy létezhetne-e, vagyis hogy mennyire illik az általunk ismert nevek közé. Ezen alapul többek között az írói névadás is: az írók maguk is a saját névkompetenciájukat mozgósítva hoznak létre helyneveket, s közben számítanak az olvasók névkompetenciájának az övékéhez hasonló, az új alkotást helynévként felismerő működésére.

Voltak persze olyan nevek is a kvízben, amelyek hamisságát a kitöltők nagy többsége eltalálta: a legtöbben a Tamáskalácsa (75%), a Tyúkbegy (76%) és a Szépláb (70%) fals etimológiáján láttak keresztül. Ezekkel szemben a Kiskunmeregnye (48%) valódisága megosztotta a válaszadókat. Ezen nem is csodálkozunk: ez a név volt az, melynek megalkotása a legtöbb időnkbe telt. Bármilyen, a meregnyé-hez hasonló típusú, hangzású „nyelvjárási” szót találtunk is ki előzőleg a név alapjául, egy gyors ellenőrzéssel mindig kiderült, hogy a szó valójában létezik, ráadásul gyakran még helynév is keletkezett belőle. (Sőt talán egy olvasónk majd jelzi, hogy a meregnye is létezik, csak az általunk átnézett tájszótárak nem ismerik, velünk egyetemben.) Mindenesetre a kvíz készítése során megnyugodva tapasztalhattuk, hogy a mi névkompetenciánk is jól működik; az adott helyzetben már-már úgy éreztük, hogy bosszantóan jól.

Végezetül megfigyeltük, hogy a kvízek kitöltői közül többen váltak a Mandela-effektus áldozatává: olyan településneveket is teljes bizonyossággal ismerni véltek, amelyeket a kérdőív összeállítói találtak ki. 23 válaszadónak voltak hamis emlékei a Szépláb létezéséről, illetve 11-en állították, hogy ismerik a Tamáskalácsa településnevet.

Ha tetszett a cikkünk, és szívesen olvasnál arról is, hogy miképpen győznek meg bennünket az áltudományos helynévmagyarázatok, olvasd el a műhelyünk kutatásának részeredményeiből nemrég készült tanulmányt is (ide kattintva).

Mindannyian találkozunk időről időre különös, vicces vagy érthetetlennek tűnő településnevekkel. Most nem csupán összegyűjtöttünk néhányat e különös nevek közül, de magunk is költöttünk újakat. A valós településnevek mellett azok hiteles etimológiája olvasható, míg a fiktív nevekhez mi magunk írtunk elképzelt eredetmagyarázatot. A kérdés csupán az, hogy e nevek közül vajon melyik a valóságos és melyik a fiktív. Ha a végére érsz a kvíznek, azt is eláruljuk, hogy a fiktív magyarázatokban mi volt a turpisság (és mi nem).  

A kvíz ide kattintva érhető el!

Az előző ilyen témájú településneves kvízünket ide kattintva töltheted ki!

Korábbi kvízeinket pedig itt találod.

Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

A négy ország névkutatóit összefogó, másfél évet felölelő együttműködés eredményeként elkészült A visegrádi országok családnévszótára a négy ország legelterjedtebb családneveinek magyarázatával. A Visegrádi Alap támogatásával megvalósult projektben három egyetem és egy kutatóintézet vett részt: a Cseh Tudományos Akadémia Cseh Nyelvi Intézete, a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem, az ELTE és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. A szótár szerkesztőbizottságát ezen intézményeknek a projektben részt vevő kutatói alkotják: Slíz Mariann (felelős szerkesztő, Magyarország); Žaneta Dvořáková, Pavel Štěpán és Veronika Štěpánová (Csehország); Farkas Tamás, N. Fodor János, Szabó T. Annamária és Hauber Kitti (Magyarország); Karolina Galewska, Małgorzata Rutkiewicz-Hanczewska és Justyna Walkowiak (Lengyelország); Bauko János és Hegedűs Orsolya (Szlovákia).

Családnevek által a közös történelemről

A visegrádi országokat hosszú történelmi és kulturális kapcsolat fűzi össze. A közös vallási gyökerek mellett a népesség, s ezzel párhuzamosan a családnevek állományának keveredése is arra mutat, hogy a négy ország családnévállományának együttes vizsgálata számos új összefüggés felfedezésére vezethet. A szótár készítőinek ezért egyik célja, hogy hozzáférhetővé tegyék a különböző országok leggyakoribb családneveinek eredetével és típusaival kapcsolatos ismereteket egymás országának kutatói és a nemzetközi tudományosság számára, remélve, hogy a névtan mellett számos tudomány (nyelvészet, történelemtudomány, genealógia stb.) számára nyújtanak majd ezzel segítséget a jövőbeli kutatásokhoz. Emellett a szótárkészítők nem titkolt célja az érdeklődő olvasóközönség számára is hiteles, könnyen elérhető infomációkat nyújtani, ha például a saját családjuk vagy környezetük családneveinek eredetére kíváncsiak, a családjuk történetét kutatják. Emellett a szótár a közoktatásban és az egyetemi oktatásban is jól használható nemcsak a magyar, hanem például a történelem tanításában is, vagy akár a digitális készségfejlesztés, például online adatbázisok, szótárak kezelésével kapcsolatos témakörökben. 

A nemzetközi felhasználhatóság érdekében a szótár teljes anyaga elérhető angol nyelven. A szótár menüi és az általános információk emellett a négy ország hivatalos nyelvén is olvashatók. A szócikkek azonban egyelőre csak az adott ország hivatalos nyelvén és angolul érhetők el (pl. a magyar családnevekről magyarul és angolul készült leírás). A szótárkészítők jövőbeli tervei között szerepel az összes szócikk lefordítása a V4 országok összes hivatalos nyelvére.

A szótár tartalma

Az online szótár Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 200-200 leggyakoribb családnevét tartalmazza országonként. Ez nem tűnik soknak, pedig Magyarország esetében a népesség 41%-át lefedi. Sőt, ennél is szélesebb réteget, hiszen a szótárban azok is megtalálhatják a nevükre vonatkozó információkat, akik egy-egy gyakori név ritkább írás- vagy alakváltozatát viselik. A Bagdán például nincs a Top 200-ban, de a Bogdán igen. Így aztán ha a Bagdán-ra keresünk rá az egyszerű keresésben, akkor a szótár tájékoztat bennünket, hogy ez a név a Bogdán változata. A kereső egyből a Bogdán szócikkét nyitja meg számunkra, melynek végén a Bagdán változat is olvasható két másik változattal, a Bogdány-nyal és a Bagdány-nyal együtt. Mindezek mellett azok is megtalálhatják a nevüket, akik olyan nevet viselnek, amely a másik három ország 200 leggyakoribb neve közt szerepel: a Szikora például nincs benne a magyar Top 200-ban, de megtalálható a csehben és a szlovákban (mindkettőben Sýkora), valamint a lengyelben is (Sikora). A „Toplista” fül alatt országonként megtalálható az adott nevet viselők száma is. A gyakorisági adatok országonként különböző évekből és eltérő forrásokból származnak, mivel a teljes népességre vonatkozó információk adatvédelmi okokból többnyire nem nyilvánosak. A magyar nevek esetében így a szerkesztők Hajdú Mihály 2010-ben megjelent Családnevek enciklopédiája című művének a 2007-es össznépességre vonatkozó adatait használták. 

Az egyes szócikkek első fele a családnév nyelvi eredetét és etimológiai jelentését mutatja be, a második fele pedig a név létrejöttének indítékát adja meg (vagyis azt, hogy a név felmenőre, foglalkozásra stb. utal). A négy ország családnevei közötti összefüggések felderítését segíti a „Leírás”-ban feltüntetett névváltozatok felsorolása. A különböző országokból vagy akár az egy országon belülről származó névváltozatok már az egyszerű keresőben is feltűnnek.

Keresési lehetőségek

A szótár egyszerű és összetett kereséssel is böngészhető. Az egyszerű keresésnél a családnév alakjával kereshetünk, a legördülő menüből kiválasztva az általunk keresett nevet. A név előtti zászlócska azt jelzi, hogy a név melyik országhoz tartozik. Ez különösen akkor fontos, ha ugyanaz a névalak több országban is előfordul: ilyenkor kiválaszthatjuk, hogy mi például a magyarországi, a csehországi vagy a szlovákiai Novák szócikkére vagyunk-e kíváncsiak. Ha azonban a névből csak az első két betűt írjuk be, akkor a legördülő menüben azt is észrevehetjük, hogy Lengyelországból sem hiányzik a Novák, csak ott Nowak alakban szerepel, ezért a teljes névvel való kereséskor nem jön elő.

Az összetett keresésnél több szempont alapján is szűrhetjük a szótár anyagát: ország, eredet vagy típus szerint osztályozva (egyszerre több típus is bejelölhető). Emellett arra is van lehetőség, hogy az általunk kiválasztott betűsorokat tartalmazó családnevekre keressünk rá. Így például megkaphatjuk a Szlovákiában használatos magyar eredetű, néppel, népcsoporttal való kapcsolatra utaló családnevek listáját,

a magyarországi, német eredetű, foglalkozásra utaló családnevek listáját,

de akár a négy ország névanyagában megtalálható, kov elemet tartalmazó családnevekét is.

A visegrádi országok családnévszótára hiánypótló mű a közép-kelet-európai névkutatás történetében. Hozzáférhetősége, felhasználóbarát keresési rendszere és formátuma jelentősen elősegítheti a családnevekkel foglalkozók jövőbeli kutatásait, hangsúlyozva és erősítve a kapcsolatot a négy ország családnévanyaga között, ezáltal elősegítve a régió közös történelmének felismerését és értékelését.

Mindannyian találkozunk időről időre különös, vicces vagy érthetetlennek tűnő településnevekkel. Most nem csupán összegyűjtöttünk néhányat e különös nevek közül, de magunk is költöttünk újakat. A valós településnevek mellett azok hiteles etimológiája olvasható, míg a fiktív nevekhez mi magunk írtunk elképzelt eredetmagyarázatot. A kérdés csupán az, hogy e nevek közül vajon melyik a valóságos és melyik a fiktív. Ha a végére érsz a kvíznek, azt is eláruljuk, hogy a fiktív magyarázatokban mi volt a turpisság (és mi nem). 

A kvíz ide kattintva érhető el!

Korábbi kvízeinket pedig itt találod.

Korábban is esett már szó a blogon humoros településnevekről, például Szalonna és Sonkád etimológiája a következő címekre kattintva olvasható: Szalonnán kolbászból van a kerítés?, illetve Sonkádon vajon különösen jól élnek húsvétkor?

Szerző: Török Sára

A Kalocsai-Sárköz északi határán, a Duna mellett, Géderlak és Dunapataj között terül el Ordas. A helyi, illetve népi néveredet-magyarázatok a környéken valaha élő sok farkast és a kiváló ordát (savósajtot) is gyanúba hozzák a település névadójaként. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint azonban a település neve (amelyet először 1239-ben, villa Wrdas formában említenek az oklevelek) valójában  személynévi eredetű.   

Ordas (HKF.)

Nemcsak az alig 500 fős lakosságú község neve elgondolkodtató azonban, hanem néhány, a falu határában található helyé is. Helynévgyűjtő expedíciónk tagjai meghallgatták és feljegyezték a helyi eredetmagyarázatokat, a különleges és egyedi nevek kialakulásának folyamatait,  megőrizve tanulságaikat a jövő nemzedékei számára.

Ordas vonzáskörzetében is megjelennek a környező településeken  feltűnő érdekes helynevek: Hoppánhát (Géderlak), Zádorpuszta (Géderlak, Paks), Szító (Dunapataj), Paptova (Géderlak), Kotyola (Géderlak, Dunaszentbenedek). A falu bővelkedik keresztekben, kutakban, kertekben és ezek neveiben is. A következőkben két objektum elnevezését mutatjuk be (Határnya és Nácsi-csárda), mivel ezek története és nevük népetimológiás alakulása is Ordashoz köthető. 

Ordas és Géderlak közigazgatási határán áll egy nyárfa, amelynek nevét először A Bács-Kiskun megyei földrajzinévgyűjtés kéziratai-ban említik. Ez a múzeumi iratanyag a kutatásaink fő alapjául szolgált. A fát 1971-ben Határnyárfa, valamint Bēső-határnyafa néven említették a helyiek (Besenczi 1971). Ma Határnyárfa, Határnyár, Határnya, illetve Határnyafa néven is ismerik, habár mára sajnos csak egy csonk maradt meg belőle: évekkel ezelőtt villám vágott a csúcsába, és kettéhasadva majdnem teljesen leégett.

A név eddig ismert előfordulásai:

1971:    Határnyárfa ~ Bēső-határnyafa (Besenczi 1971)

2022:    Határnyárfa ~ Határnyár ~ Határnyafa ~ Határnya (ÉGy.)

A funkciója (tudniillik a településhatárt jelzi) és fajtája után adott elnevezés, a Határnyárfa már 1971-ben létezett egyszerűbb, Határnyafa alakjában is; ez aztán a következő évtizedekben Határnya alakra redukálódott. Az idősebbek emlékeznek, hogy régen ez jelezte a két település határát, és hogy a csonk egykor nyárfa volt. A fiatalabbak közül viszont ezt egyre kevesebben tudják, és már csak Határnya-ként emlegetik, ami időközben a fatörzs körüli határrészt is jelölő név lett. Ha a fa végleg eltűnik, illetve emléke kivész a köztudatból, a Határnya név továbbélése is hasonlóvá válhat a Bukros vagy a Zsábások névhez. A hajdani bokrokra, amelyekre az előbbi utal, illetve a mocsaras-zsombékos részekre, amelyekre az utóbbinak a motivációja vezethető vissza, szintén nem emlékeznek már sokan, csak nevük őrzi a mai szántók múltját. Egyszer végleg elhalványulnak majd a hajdani határnyárfa égbe nyúló ágainak emlékei is.

A Határnyárfa egy régi, az ordasi polgármesteri hivatalban fellelt fotón

A Nácsi-csárda név kialakulása is a helyiek névhasználatához köthető. Az 1887-es katonai felmérés térképén (HKF.), egy Paks felé eső kisebb határrészen a Nád csárda név olvasható.

A Nád-csárda az 1887-es katonai felmérés térképén, Ordas határában, Zádor-pusztában

Ez egy rég eltűnt településről elnevezett pusztában, a Zádorban álló kocsma volt, nem messze a révtől; nevét az épület nádfedeléről kapta. Az 1971-es helynévgyűjtés alapján a csárda igen népszerű pihenőhely volt a Paks vagy Géder felé tartó, illetve onnan érkező utazók körében. Az akkorra már eltűnt épületet a kéziratok azonban Nácsi-csárda néven említik. De hogyan lett a Nád-csárda névből Nácsi-csárda?

A név eddig ismert előfordulásai:

1887:    Nád-csárda (HKF.)

1971:    Nácsárda ~ Nácsi-csárda ~ Nád-csárda (Besenczi 1971)

2022:    Nád-csárda ~ Nácsárda ~ Nácsi-csárda (ÉGy.)

2022-es ordasi expedíciónk során rákérdeztünk, hogy az egykori nádfedeles épület tulajdonosát hívták-e Nácsi-nak, vagy esetleg máshonnan ered a későbbi elnevezés. Mint kiderült, a területnek szinte kizárólag élőszóbeli említése, az írott alak ismeretének hiánya és a denotátum pusztulása együttesen oda vezetett, hogy a név átlátszatlanná vált a használói számára, vagyis már nem fedezték fel benne a nád szót. A csárda elpusztulása miatt ugyanis már sokan nem tudták, hogy a név előtagja a nád szó, így a kiejtésben [Náccsárda]-ként hallatszó név előtagja újraértelmeződhetett a helybeliek tudatában: *Nács-csárda. Ekkorra azonban a Nád-csárda elnevezés már a kocsma körüli határrészre is átvonódott (ez már az 1887-es katonai térképen is látható, de az 1971-es és a 2022-es gyűjtés adatai is alátámasztják). A Nács-csárda alakból ennek megfelelően a helyiek valószínűleg kikövetkeztettek egy Nács nevet a terület megnevezésére, amiből már értelemszerűen következik, hogy a Nácson (vagy Nácsban?) álló egykori épület neve Nácsi-csárda, illetve Nácsi-kocsma lett az eredeti Nád-csárda helyett. Így aztán a népetimológiaként ismert szóalkotási móddal, a névalak értelmesítésével új helynév alakult ki.

Források

Besenczi Sándor 1971. [Ordas földrajzi nevei]. Kézirat.

ÉGy. = a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében végzett élőnyelvi gyűjtés anyaga

HKF. = Harmadik katonai felmérés (1887)

Szerző: Wendl Dávid

Névmodellnek hívjuk annak a hálózatosan elrendeződő ismeretanyagnak az egészét (vö: Hoffmann 2007: 33, illetve Reszegi 2022: 32), amelyet minden névhasználó birtokol, és többek között arról tárol információkat az elmében, hogy milyen dolgoknak szokás nevet adni (pl. kutyáknak igen, bogaraknak nem), vagy hogy különböző entitások (emberek, települések, állatok, intézmények stb.) milyen típusú neveket viselnek általában. Tudjuk például, hogy a Kata és a Réka neveket nők viselik, de ezen felül valószínűsítjük azt is, hogy a Zoé vagy a Zétény név inkább fiatal személyekhez tartozik. Tudjuk, hogy a Cirmi és a Kormos macskanevek. De nemcsak a nyelv és a kultúra elsajátítása során megtanult nevekről tudjuk, hogy milyen névviselőt takarnak, hanem a megismert nevek sajátosságait alapul véve, analógiásan mi magunk is kategorizálunk, így ismeretlen nevekről is el tudjuk dönteni (legalábbis többnyire), hogy mi viselheti őket. Ahogy a Dunaszerdahely vagy a Dombegyháza nevekről tudjuk, hogy települést jelölnek, úgy a (kitalált) Fenyőszentkereszt és Egyházaskamarás nevekkel kapcsolatban is érezzük, hogy inkább településnevek, mintsem erdő- vagy kocsmanevek (és egészen biztosan nem személynevek). Névmodellünknek része tehát számos mintázat, amit életünk során a nevekkel, így a névadással, névhasználattal kapcsolatban sajátítunk el. Ennek révén képesek lehetünk például kitalálni egy hely fajtáját a neve alapján. 

Tegyünk is egy próbát! Az alábbi kvízben 11 létező magyar helynevet gyűjtöttünk össze. Találd ki hangzásuk, alkotóelemeik alapján, hogy mi viselheti e neveket!

Készítették: Slíz Mariann, Hauber Kitti, Kovács-Sipos Bíbor, Wendl Dávid

A kvíz ide kattintva érhető el!

Korábban megjelent kvízeinket pedig ide kattintva érheted el!

Felhasznált irodalom

Hoffmann István 2007. Helynevek nyelvi elemzése. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Reszegi Katalin 2022. Kognitív szemléletű névtudományi vizsgálatok. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

A kvízhez felhasznált irodalom

Andrásfaly Bertalan 1973. A Sárköz és a környező Duna-menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest.

MTsz. = Magyar tájszótár. Szerk. Szinnyei József. Budapest. 1893–1901.

Ez vajon melyik hely lehet a kvízben szereplők közül? (Fotó: Balogh Roland József) 

Szerző: Horváth Brigitta

A legtöbbeknek talán a szerelmesek napja ugrik be, ugyanis az e naphoz kapcsolódó angolszász hagyományok a 2000-es évek óta nálunk is egyre népszerűbbek. Az angol néphit szerint ezen a napon kezdenek a madarak párt választani, ezért e nap a szerelmesek és a szeretet napja, amit ajándékok formájában is kinyilvánítanak az emberek. Mára egész üzletág épült erre Magyarországon is.

De nézzük meg, mit tudunk a nap mögött álló szentről és névről! Ahogy korábban már tettük a Katalin és a János név kapcsán, ebben a rövid bejegyzésünkben megosztunk néhány érdekességet a Bálint névről.

Február 14-én Bálint (✝269?) III. században élt itáliai püspökre, gyógyító szentre emlékezünk. A legenda szerint II. Claudius császár ki akarta végeztetni a püspököt, a parancsnok azonban, akinek végre kellett volna hajtania az ítéletet, megtagadta az engedelmességet. A püspök ugyanis visszaadta leánya szeme világát, s e csoda hatására a parancsnok megtért. A császár azonban nem kegyelmezett: mindketten az életükkel fizettek e tettért.

Szent Bálint (Forrás: Encyclopædia Britannica)

Dél-Bajorországban is élt egy Bálint nevű püspök (✝475?), akit a nyavalyatörés (epilepszia) gyógyítójaként tiszteltek. Az ő tiszteletére a Bálintok névnapját január 7-én is ünnepelhetjük. (Ezenkívül pedig még március 16-án és november 3-án is.).

Népszokások természetesen nemcsak angolszász területen, hanem Magyarországon is kapcsolódtak a Bálint-naphoz: például bizonyos települések kőművesei ezen a napon misére mentek, hogy a magas állványokon dolgozva Szent Bálint oltalmazza meg őket a leeséstől; a gazdák pedig ezen a napon megkerülték a szőlőbirtokot, hogy megvédjék a kártevőktől. Mára ezek a szokások már feledésbe merültek, helyettük a szerelemmel összefonódó amerikai divat hódít.

A Bálint név a latin Valentinus névből származik, s ennek rövidült alakjából, a Valent-ből keletkezett a magyar Bálint. A név eredeti jelentése ’erős, egészséges’. Az elsőre talán kevésbé becézhetőnek tűnő névnek számos becéző formája alakult ki: Bagyi, Bajcsi, Baji, Bajikó, Bajkó, Bajszi, Bala, Balcsi, Bali, Balika, Balikó, Bálinkó, Bálintka, Bális, Balkó, Bóji. Napjainkban a Bálint mellett anyakönyvezhető az eredeti latin alakhoz közelebb álló, újabban átvett Valentin alak, valamint női párja, a Valentina is.  

A Bálint nevet már az Árpád-korban is használták. De vajon ma a játszótéren, az osztályteremben, a munkahelyünkön hány Bálinttal találkozhatunk? A 20. század második felében nem tartozott a gyakori, divatos nevek közé: 1967-ben például összesen 97 fiú kapta, majd egyre népszerűbb lett. 2003-ban már a 6. legkedveltebb név volt az újszülöttek körében. Az elmúlt években a 25. hely körül mozog: évente kb. 500 kisfiú kapja ezt a nevet. 2023-ban az összlakosság statisztikájában a 38. helyen állt: a magyar férfiak közül 34 458 fő viselte első és 5067 fő második névként. 

Számos más keresztnévvel együtt emellett apával vagy más rokonnal való kapcsolatra utaló családnév is keletkezett belőle oly módon, hogy egy adott, például János keresztnevű személyt Bálint János-nak neveztek a Bálint nevű apja után. Ez aztán öröklődni kezdett, vagyis az ő fiát, Pétert már nem János Péter-nek nevezték, hanem Bálint Péter-nek. A Történeti magyar családnévatlasz 1720–1722-es adatbázisa szerint a Bálint a Kárpát-medence gyakoribb családnevei közt szerepelt (a 72. helyen állt), területileg pedig a Székelyföldön: Csíkszéken és Udvarhelyszéken viselték a legtöbben.

A Bálint családnév földrajzi elterjedtsége 1720-1723-ben

A 2023-as statisztikai adatok szerint a Bálint-nak jelenleg – az 59. leggyakoribb családnévként – 14 032 viselője volt hazánkban. Híres viselői közt említhetjük például a neves néprajzkutató Bálint Sándort, aki több könyvet is szentelt a keresztény ünnepekhez kapcsolódó hagyományoknak, népszokásoknak, így a Bálint-napról is írt. A Bálint keresztnévből vagy annak valamely származékából erednek a Bali, Balika, Balikó, Bálintfia, Bálinti, Bálintkó, Balka, Balkó, Baló családnevek is. 

A költőket is megihlette e jeles névnap; mi most Csokonai Vitéz Mihály Bálint napja című versének egy részletével köszöntjük a ma ünneplőket:

Élj, Bálint, sokáig, sokáig,
A szőlőt plántáló Noénak napjáig,
Annyi napig, ahány kövekkel kirakják
A vármegye-utcát, ha ugyan kirakják.
Úgy kerűlje a kár, bánat házad táját
- - - - - - - - - - - -
Hogy abba a vígság örök fészket rakjon,
Melybe bonthatatlan nyúgodalom lakjon.
Az egészség, áldás öszvefont karokkal
Táncoljon pitvarod környékén azokkal.

Felhasznált irodalom 

Bálint Sándor 1977. Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából 1–2. Szent István Társulat, Budapest.

Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Államtitkársága – nyilvánosan elérhető statisztikák: Családnév statisztika, Utónév statisztika 

Diós István főszerk. 1993–2009. Magyar katolikus lexikon 1–14. Szent István Társulat, Budapest. 

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2009. Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Történeti magyar családnévatlasz. Elektronikusan tárolt adatbázis. Kutatásvezető: N. Fodor János.