Szerző: Slíz Mariann
A sok ezer Magyarországon is adható név közül számos kötődik az augusztushoz. Hogyan kapcsolódnak e nevek más nevekhez? Honnan ered a hónap neve? Némelyik kérdés talán nem is olyan egyszerű! A linkre kattintva ismét próbára teheted a tudásod.
https://www.fyrebox.com/play/5japgdqaolyd7nnrwr
 |
Szerző: Slíz Mariann
Túl a naptári év első felén blogunkon újabb névtani kvízzel teheted próbára tudásodat! Legújabb kvízünk a valamilyen módon júliushoz kötődő nevekről szól.
A kvíz az alábbi linken keresztül érhető el:
https://www.fyrebox.com/play/5japgdqaobxrgpwadm/
Szerző: Wendl Dávid
Sorozatunk bevezető részét követően...
Első állomásunk a Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában, Kalocsától délnyugatra, a Duna partján fekvő Fajsz község. A település északi határrészén, a Bátyával közös határ mentén fekszik az a terület, amelyet a népnyelvben évszázadok óta Fosó-rét néven ismernek. De vajon mi motiválhatta e név születését?
 |
| Fosó-rét az 1879-es kataszteri térképen |
A település az Árpád-korban a Duna menti ártérből kiemelkedő kicsiny földhátra épült. A házakat és a földeket a kezdetektől napjainkig gátak, töltések védik a Duna életet és halált jelentő vizétől. E vidéken – ugyancsak a dunai áradásoknak és a kanyargós folyómederből következően lassabb áramlásnak köszönhetően – évszázadokon át vízzel töltődhettek fel a talaj menti rétegek. A határt emiatt ősidők óta teljes egészében beborító egykori mocsár gyors apadása csak a 19. századi folyamszabályozást követően kezdődhetett meg. Természetes mederszakaszainak holtágakká válásával a Duna útvonalának jelentős változása a környező földek fokozatos kiszáradását is magával hozta. Így a határt évezredeken át uraló mocsár helyét lassan átvették a vidéket ma is borító szántóföldek.
 |
| Fosó-rét elhelyezkedése Fajsz és Bátya határán (Forrás: Google Maps) |
A terület elnevezésének hátterében, mint most már sejthetjük, a környezetéhez képest mélyebb fekvése, valamint a dunai áradások szempontjából kritikus elhelyezkedése áll: e körülményekből fakadóan ugyanis talaja vizenyős, és időről időre (nem ritkán tartósan, a terméssel együtt) víz alá került. Emiatt annak idején a földek utáni árendát (mai szóhasználattal: haszonbérleti díjat) akár évekig nem tudták kifizetni a bérlők, mert nem volt termés. Ahogyan az 1967-es helynévgyűjtés egyik adatközlője fogalmazott (Nagy 1967):
Vótak ujan esztendők, hogy Fosó-rétre rá së tuttunk mönni. Mindég viz át rajta.
A fos ősi hangutánzó szó a finnugor korból (TESz.), amely (mint tájszó) átvitt értelemben sarat is jelent (ÉrtSz.), ezért helynevekben való használata korántsem példa nélküli. A Fajsztól mintegy 19 kilométerre északkeletre fekvő Szakmáron például azt találjuk, hogy a település főutcájának számító Bajcsy-Zsilinszky utcát Fostengör-nek is hívják.* Az utca egykor, a kikövezés előtt nagyon sáros volt; a kocsik kereke tengelyig, a lovak pedig akár szügyig merültek a sárba, innen ered az elnevezése (Tóth 1969).
 |
| Fosó-rét légifelvételen (Fotózta: Balogh Roland József) |
*A fent említett névadatért nem csupán térben, hanem időben is utaznunk kell, minekutána az idézett név Tóth Magdolna 1969-es élőnyelvi gyűjtésének anyagában olvasható. Születésükhöz hasonlóan ugyanis a nevek kihalása is természetes folyamat. Számos körülmény állhat egy helynév kihalásának hátterében, úgymint a név által jelölt objektum pusztulása, változása, a hely lakatlanná válása, a lakosság kicserélődése stb. E cikk megjelenésének napján (2023. július 14-én) a szerző éppen a Kalocsai-Sárközben járt, nem más okból, mint hogy kiderítse, él-e még a nép ajkán – a helyi névkincs sok más értékes gyöngyszemével együtt – a Fostengör elnevezés. S a válasz: él!
Felhasznált irodalom
ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László szerk. 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TESz. = Benkő Loránd szerk. 1967. A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I–IV. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nagy Endre 1967. Fajsz földrajzi nevei. Kézirat.
Tóth Magdolna 1969. Szakmár földrajzi nevei. Kézirat.
Térkép
Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század). Internetes hozzáférés: https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=here-aerial,3,4&bbox=2097118.0027105513,5842955.791696661,2116938.692464118,5849961.854949831/
Szerző: Wendl Dávid
Helyneveink vizsgálatával az ember és a táj kapcsolatát ismerhetjük meg, fellebbentve a fátylat arról, hogy egy közösség tagjai hogyan értik meg az őket körülvevő világot, hogyan jellemzik, határolják s veszik szimbolikusan is birtokukba annak különböző részeit, szegleteit. Amióta nyelvet használunk, azóta adunk neveket egymásnak és más élőlényeknek, helyeknek, élettelen dolgoknak, jelenségeknek, eseményeknek és sok minden másnak. A nevek közösségi és személyes identitásaink alapkövei. Ennélfogva a környezetünket, otthonunkat alkotó helyek esetében is a névadási folyamatok s a belőlük születő nevek nem csekély jelentőséggel bírnak. Helyneveink (más szóval földrajzi neveink) történetébe bepillantva bármikor útra kelhetünk térben és időben. A Földrajzi neveink nyomában című sorozat cikkei a magyar nyelvterület helynevei közül válogatva egy-egy ilyen rövid utazásra hívják az olvasót.
 |
| Fajsz község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában (Forrás: Google Maps) |
Első állomásunk a Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában, Kalocsától délnyugatra fekvő Fajsz község, amelynek története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Neve valószínűsíthetően puszta személynévből keletkezett (vagyis helynévképző használata nélkül) magyar névadással. Személynévi alapjául talán Árpád fejedelem egyik unokájának neve, a Falicsi szolgált (melynek tulajdonképpeni értelme ’faló, falánk’; vö. FNESz.).
A fajszi Szent István-templom (Fotó: Balogh Roland József)
I. Béla a települést 1061-ben a szekszárdi apátságnak adományozta annak alapításakor, az adománylevélnek azonban sajnálatos módon csak egy töredéke maradt ránk, amelyben nem szerepel Fajsz neve. A településnév a 14. század első harmadától azonban bőségesen adatolható, s formája nem mutat különösebb ingadozást, mindössze annyit, amennyit a j és az sz hangok jelölésekor hagyományosan tapasztalhatunk a korabeli forrásokban.
|
Évszám |
Névadat |
Forrás |
Háttérforrás |
|
1331 |
Faiz |
Györffy 4: 423 |
„MTA l[evéltára] 48. sz[ámú irata]” |
|
1369 |
Fays |
Fraknói 1879: 70 |
„A kalocsai káptalan jelentése Ottó szekszárdi apátnak az apátság szabad jobbágyainak szabadságai tárgyában adott nyilatkozatáról.” |
|
1390 |
Fayz |
Fraknói 1879: 73 |
„Zsigmond király oklevele a szekszárdi apátság szabad jobbágyainak adómentességéről.” |
|
1414 |
Fayz |
Csánki 3: 327 |
Dl. 10248 |
|
1459 |
Faysz |
Fraknói 1879: 78 |
„Zsigmond szekszárdi apátnak a fajszi prediálisták ispánjai és szolgabiráihoz a prediálistáknak birtokrészeikbe való beiktatása tárgyában intézett rendelete.” |
|
1476 |
Fayz |
Csánki 3: 327 |
Dl. 5797 |
|
1520 |
Faisz |
Fraknói 1879: 90 |
„II. Lajos király oklevele, János szekszárdi apát és az apátság predialis nemesei között folyt per tárgyában.” |
|
1690 |
Faysz |
Galgóczy 1: 66. |
„...azon összeírás, mely 1690-ben közvetlen a török járom |
Sorozatunk ezt követő néhány részében az ezeréves Fajsz földrajzi nevei közül fogunk válogatni, s a határ képzeletbeli bejárása során az Árpád-kor óta megszakítás nélkül itt élő magyar nyelvű közösség tájhoz való viszonyának, névadási szokásainak megismerésére teszünk kísérletet a helynevek történetének vizsgálatával.
Felhasznált irodalom
Csánki = Csánki Dezső / Fekete nagy Antal, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában 1–5. MTA, Budapest, 1890–1941.
FNESz. = Kiss Lajos 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára 1–2. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fraknói Vilmos 1879. A szekszárdi apátság története. Franklin-Társulat Nyomdája, Budapest.
Galgóczy = Galgóczy Károly 1876. Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája 1–3. Budapest. 66.
Györffy = Györffy György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 1–4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1998.
Szerző: Slíz Mariann
A nyár beköszöntével blogunkon újabb névtani kvízzel teheted próbára tudásodat! A Magyarországon is adható nevek viselői közül sokunk ünnepelheti júniusban (is) neve napját. Ennek okán legújabb kvízünk a júniushoz valamilyen módon kötődő nevekről szól.
A kvíz az alábbi linken keresztül érhető el:
https://www.fyrebox.com/play/yqkjp7adb5j7mj17oe?fbclid=IwAR0oHQagFbv-uMJjIiPT9PksvT-2gsw8dJHRh8j2Vqa9IKXnQASNhuvx73M
Szerző: Slíz Mariann
Nem maradhat kvíz nélkül a május sem, így újra próbára teheted nevekkel kapcsolatos tudásodat! Olyan nevek közül válogattunk, amelyek a májushoz kötődnek. A kérdések nem a legkönnyebbek, ám annál tanulságosabbak lehetnek!
https://www.fyrebox.com/play/yqkjp7adb6n0n7pl7z
Szerző: Slíz Mariann
Kvízzel köszöntjük az áprilist, ám ez korántsem tréfa! Olyan nevekkel foglalkozunk most, amelyek valamilyen módon az áprilishoz is kötődnek. A linkre kattintva próbára teheted a tudásod!
https://www.fyrebox.com/play/yqkjp7adb88o0ge50z
Szerző: Slíz Mariann
A március sem maradhat kvíz nélkül! Milyen nevek jutnak eszünkbe, ha a tavasz első hónapjára gondolunk? Honnan ered a hónap neve? És hogyan kapcsolódnak e nevek más nevekhez? Némelyik kérdés talán nem is olyan egyszerű! Természetesen a nőnap, március 15. és a Petőfi-emlékév is megihletett bennünket.
A kvíz az alábbi linken keresztül érhető el:
https://www.fyrebox.com/play/yqkjp7adb5jvvzq0ej
Szerző: Slíz Mariann
Az új évet egy kvízzel köszöntjük! Visszatekintve az óévre, decemberben a NÉV-állomáson a selmeci hagyomány diákragadványneveinek történetébe pillantottunk be, illetve megtudhattunk számos érdekességet a János névről is. Legújabb kvízünk hívószava azonban a január. Megannyi Magyarországon anyakönyvezhető névnek ünnepeljük, ünnepelhetjük ebben a hónapban (is) a napját − e nevek közül válogattunk ismerteket és ritkábbakat. Lássuk, ki mit tud róluk!
A kvíz az alábbi linken keresztül érhető el:
https://www.fyrebox.com/play/5japgdqaowdnlwnpm9
 |
| A kép forrása: https://www.visitrhodeisland.com/event/january-owl-prowl/36771/ |
Szerző: Hauber Kitti
Ma ünnepeljük a Jánosok legismertebb névnapját. Ahogy korábban már tettük a Katalin név kapcsán, ebben a rövid bejegyzésünkben megosztunk néhány érdekességet a névről.
A János név bibliai eredetű, a héber Johanan névre vezethető vissza. A héber nyelvben a név Jahve, azaz isten kegyeltjére, megkegyelmezettjére utal. Szinte minden keresztény kultúrkörbe tartozó európai nyelvben elterjedt, a magyar keresztnév idegen megfelelői között említhető a Johannes, Johann, Juan, Jean, John, Juhani, Jan, Janez, Jón, Jóannész, Giannis, Giovanni, Ion, João, Ivan, Hans. A nevet több bibliai személy és szent is viselte. A legismertebb ezek közül például Keresztelő Szent János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29), aki Jézus eljövetelét prédikálva hirdette a bűnbánatot és a Jordán folyó vizében magát Jézust is megkeresztelte. Ugyancsak említhető Nepomuki Szent János, prágai pap, Csehország későbbi védőszentje (1340 és 1350 között – 1393. március 20.), aki azzal vívta ki a halálát elrendelő IV. Vencel cseh király haragját, hogy nem volt hajlandó megszegni a titoktartást, miután a hűtlenséggel vádolt királynét meggyóntatta.
 |
| Evangélista Szent János (Segna di Bonaventura festménye, forrás: Wikipédia) |
December 27-én viszont János apostolra és evangelistára emlékeznek a keresztény egyházak. János, aki egy volt Jézus Krisztus 12 apostola közül, többször is feltűnik a bibliában. Jelen volt többek között az utolsó vacsoránál, elkísérte Jézust az olajfák hegyére, és a kereszten szenvedő Jézus Jánosra bízta édesanyját, Máriát. Jézus feltámadása után az elsők között sietett annak sírjához és részesült a Szent Lélek eljövetelében is. További élete során prédikátorként tevékenykedett. Lévén a legfiatalabb az apostolok közül, János túlélte társait, és az egyetlen apostol volt, aki természetes halállal hunyt el. A bibliai szövegek közül hagyományosan neki tulajdonítják a János-evangéliumot, János három levelét és a Jelenések könyvét is.
A magyar nyelvterületen a János keresztnév a 16–18. században a leggyakoribb férfi keresztnév volt. Innen ered a mondás: „Én is János, kend is János, az Isten is János.” Egészen 1970-ig szerepelt a leggyakoribb, újszülötteknek adott nevek között, így még ma is a tíz leggyakoribb férfinév között van, bár első névként már ritkábban adják a gyermekeknek. A mai mellett számos más napon is ünnepelhetjünk a János nevet: január 23 (Alamizsnás Szent János), 27, 31 (Bosco Szent János), február 8 (Máthai Szent János), 24, március 8 (Istenes Szent János), 27 (Remete Szent János), 28, május 6, 15, 16 (Nepomuki Szent János), június 12 (Szahaguni Szent János), 24 (Keresztelő Szent János), 26 (Szent János vértanú), július 12 (Gualbert Szent János), augusztus 9, 13 (Berchmans Szent János), 19 (Eudes Szent János), szeptember 13 (Aranyszájú Szent János), október 8, 23 (Kapisztrán Szent János), 25 (Beverley Szent János), november 24 (Keresztes Szent János). Becenevei például a Jani, Jancsi, Janika, Jancsika, Jánoska, Janesz, Jáni, Janó – csak néhányat említve a sok közül. Női névpárja a Johanna, Janka és a Zsanett.
 |
| János-napi boráldás (fotó: Tóth János/Szent Adalbert Központ; magyarkurir.hu) |
A János-naphoz számos népszokás is kapcsolódik. Ekkor szentelték az új bort, amelynek számos jótékony hatást tulajdonítottak. Úgy tartották, segít a fül- és fogfájáson, a házassági gondokon, távol tartja a rossz szellemeket és feloldja a rontást. A templomban megszentelt borból néhány cseppet minden hordóba öntöttek, hogy áldott legyen a jövő évi szőlőtermés is. Ide kapcsolódik a János-áldás szokása is, amely az utolsó pohár bor elfogyasztását jelentette a búcsúzás előtt. Szent János áldása ezzel a házigazdára és a távozókra is szállt.
Felhasznált irodalom
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 1997. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Korona, Budapest.
Fercsik Erzsébet - Raátz Judit 2017. Örök névnaptár. Műszaki Kiadó, Budapest.
Magyar néprajzi lexikon. 2. F–kalotaszegi viselet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.