Szerző: Kovács-Sipos Bíbor Klára

A négy ország névkutatóit összefogó, másfél évet felölelő együttműködés eredményeként elkészült A visegrádi országok családnévszótára a négy ország legelterjedtebb családneveinek magyarázatával. A Visegrádi Alap támogatásával megvalósult projektben három egyetem és egy kutatóintézet vett részt: a Cseh Tudományos Akadémia Cseh Nyelvi Intézete, a poznańi Adam Mickiewicz Egyetem, az ELTE és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem. A szótár szerkesztőbizottságát ezen intézményeknek a projektben részt vevő kutatói alkotják: Slíz Mariann (felelős szerkesztő, Magyarország); Žaneta Dvořáková, Pavel Štěpán és Veronika Štěpánová (Csehország); Farkas Tamás, N. Fodor János, Szabó T. Annamária és Hauber Kitti (Magyarország); Karolina Galewska, Małgorzata Rutkiewicz-Hanczewska és Justyna Walkowiak (Lengyelország); Bauko János és Hegedűs Orsolya (Szlovákia).

Családnevek által a közös történelemről

A visegrádi országokat hosszú történelmi és kulturális kapcsolat fűzi össze. A közös vallási gyökerek mellett a népesség, s ezzel párhuzamosan a családnevek állományának keveredése is arra mutat, hogy a négy ország családnévállományának együttes vizsgálata számos új összefüggés felfedezésére vezethet. A szótár készítőinek ezért egyik célja, hogy hozzáférhetővé tegyék a különböző országok leggyakoribb családneveinek eredetével és típusaival kapcsolatos ismereteket egymás országának kutatói és a nemzetközi tudományosság számára, remélve, hogy a névtan mellett számos tudomány (nyelvészet, történelemtudomány, genealógia stb.) számára nyújtanak majd ezzel segítséget a jövőbeli kutatásokhoz. Emellett a szótárkészítők nem titkolt célja az érdeklődő olvasóközönség számára is hiteles, könnyen elérhető infomációkat nyújtani, ha például a saját családjuk vagy környezetük családneveinek eredetére kíváncsiak, a családjuk történetét kutatják. Emellett a szótár a közoktatásban és az egyetemi oktatásban is jól használható nemcsak a magyar, hanem például a történelem tanításában is, vagy akár a digitális készségfejlesztés, például online adatbázisok, szótárak kezelésével kapcsolatos témakörökben. 

A nemzetközi felhasználhatóság érdekében a szótár teljes anyaga elérhető angol nyelven. A szótár menüi és az általános információk emellett a négy ország hivatalos nyelvén is olvashatók. A szócikkek azonban egyelőre csak az adott ország hivatalos nyelvén és angolul érhetők el (pl. a magyar családnevekről magyarul és angolul készült leírás). A szótárkészítők jövőbeli tervei között szerepel az összes szócikk lefordítása a V4 országok összes hivatalos nyelvére.

A szótár tartalma

Az online szótár Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 200-200 leggyakoribb családnevét tartalmazza országonként. Ez nem tűnik soknak, pedig Magyarország esetében a népesség 41%-át lefedi. Sőt, ennél is szélesebb réteget, hiszen a szótárban azok is megtalálhatják a nevükre vonatkozó információkat, akik egy-egy gyakori név ritkább írás- vagy alakváltozatát viselik. A Bagdán például nincs a Top 200-ban, de a Bogdán igen. Így aztán ha a Bagdán-ra keresünk rá az egyszerű keresésben, akkor a szótár tájékoztat bennünket, hogy ez a név a Bogdán változata. A kereső egyből a Bogdán szócikkét nyitja meg számunkra, melynek végén a Bagdán változat is olvasható két másik változattal, a Bogdány-nyal és a Bagdány-nyal együtt. Mindezek mellett azok is megtalálhatják a nevüket, akik olyan nevet viselnek, amely a másik három ország 200 leggyakoribb neve közt szerepel: a Szikora például nincs benne a magyar Top 200-ban, de megtalálható a csehben és a szlovákban (mindkettőben Sýkora), valamint a lengyelben is (Sikora). A „Toplista” fül alatt országonként megtalálható az adott nevet viselők száma is. A gyakorisági adatok országonként különböző évekből és eltérő forrásokból származnak, mivel a teljes népességre vonatkozó információk adatvédelmi okokból többnyire nem nyilvánosak. A magyar nevek esetében így a szerkesztők Hajdú Mihály 2010-ben megjelent Családnevek enciklopédiája című művének a 2007-es össznépességre vonatkozó adatait használták. 

Az egyes szócikkek első fele a családnév nyelvi eredetét és etimológiai jelentését mutatja be, a második fele pedig a név létrejöttének indítékát adja meg (vagyis azt, hogy a név felmenőre, foglalkozásra stb. utal). A négy ország családnevei közötti összefüggések felderítését segíti a „Leírás”-ban feltüntetett névváltozatok felsorolása. A különböző országokból vagy akár az egy országon belülről származó névváltozatok már az egyszerű keresőben is feltűnnek.

Keresési lehetőségek

A szótár egyszerű és összetett kereséssel is böngészhető. Az egyszerű keresésnél a családnév alakjával kereshetünk, a legördülő menüből kiválasztva az általunk keresett nevet. A név előtti zászlócska azt jelzi, hogy a név melyik országhoz tartozik. Ez különösen akkor fontos, ha ugyanaz a névalak több országban is előfordul: ilyenkor kiválaszthatjuk, hogy mi például a magyarországi, a csehországi vagy a szlovákiai Novák szócikkére vagyunk-e kíváncsiak. Ha azonban a névből csak az első két betűt írjuk be, akkor a legördülő menüben azt is észrevehetjük, hogy Lengyelországból sem hiányzik a Novák, csak ott Nowak alakban szerepel, ezért a teljes névvel való kereséskor nem jön elő.

Az összetett keresésnél több szempont alapján is szűrhetjük a szótár anyagát: ország, eredet vagy típus szerint osztályozva (egyszerre több típus is bejelölhető). Emellett arra is van lehetőség, hogy az általunk kiválasztott betűsorokat tartalmazó családnevekre keressünk rá. Így például megkaphatjuk a Szlovákiában használatos magyar eredetű, néppel, népcsoporttal való kapcsolatra utaló családnevek listáját,

a magyarországi, német eredetű, foglalkozásra utaló családnevek listáját,

de akár a négy ország névanyagában megtalálható, kov elemet tartalmazó családnevekét is.

A visegrádi országok családnévszótára hiánypótló mű a közép-kelet-európai névkutatás történetében. Hozzáférhetősége, felhasználóbarát keresési rendszere és formátuma jelentősen elősegítheti a családnevekkel foglalkozók jövőbeli kutatásait, hangsúlyozva és erősítve a kapcsolatot a négy ország családnévanyaga között, ezáltal elősegítve a régió közös történelmének felismerését és értékelését.