Ordas névváltozások: Határnya és Nácsi-csárda – Földrajzi neveink nyomában VI.

Szerző: Török Sára

A Kalocsai-Sárköz északi határán, a Duna mellett, Géderlak és Dunapataj között terül el Ordas. A helyi, illetve népi néveredet-magyarázatok a környéken valaha élő sok farkast és a kiváló ordát (savósajtot) is gyanúba hozzák a település névadójaként. A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint azonban a település neve (amelyet először 1239-ben, villa Wrdas formában említenek az oklevelek) valójában személynévi eredetű.

Ordas (HKF.)

Nemcsak az alig 500 fős lakosságú község neve elgondolkodtató azonban, hanem néhány, a falu határában található helyé is. Helynévgyűjtő expedíciónk tagjai meghallgatták és feljegyezték a helyi eredetmagyarázatokat, a különleges és egyedi nevek kialakulásának folyamatait, megőrizve tanulságaikat a jövő nemzedékei számára.

Ordas vonzáskörzetében is megjelennek a környező településeken feltűnő érdekes helynevek: Hoppánhát (Géderlak), Zádorpuszta (Géderlak, Paks), Szító (Dunapataj), Paptova (Géderlak), Kotyola (Géderlak, Dunaszentbenedek). A falu bővelkedik keresztekben, kutakban, kertekben és ezek neveiben is. A következőkben két objektum elnevezését mutatjuk be (Határnya és Nácsi-csárda), mivel ezek története és nevük népetimológiás alakulása is Ordashoz köthető.

Ordas és Géderlak közigazgatási határán áll egy nyárfa, amelynek nevét először A Bács-Kiskun megyei földrajzinévgyűjtés kéziratai-ban említik. Ez a múzeumi iratanyag a kutatásaink fő alapjául szolgált. A fát 1971-ben Határnyárfa, valamint Bēső-határnyafa néven említették a helyiek (Besenczi 1971). Ma Határnyárfa, Határnyár, Határnya, illetve Határnyafa néven is ismerik, habár mára sajnos csak egy csonk maradt meg belőle: évekkel ezelőtt villám vágott a csúcsába, és kettéhasadva majdnem teljesen leégett.

A név eddig ismert előfordulásai:

1971: Határnyárfa ~ Bēső-határnyafa (Besenczi 1971)

2022: Határnyárfa ~ Határnyár ~ Határnyafa ~ Határnya (ÉGy.)

A funkciója (tudniillik a településhatárt jelzi) és fajtája után adott elnevezés, a Határnyárfa már 1971-ben létezett egyszerűbb, Határnyafa alakjában is; ez aztán a következő évtizedekben Határnya alakra redukálódott. Az idősebbek emlékeznek, hogy régen ez jelezte a két település határát, és hogy a csonk egykor nyárfa volt. A fiatalabbak közül viszont ezt egyre kevesebben tudják, és már csak Határnya-ként emlegetik, ami időközben a fatörzs körüli határrészt is jelölő név lett. Ha a fa végleg eltűnik, illetve emléke kivész a köztudatból, a Határnya név továbbélése is hasonlóvá válhat a Bukros vagy a Zsábások névhez. A hajdani bokrokra, amelyekre az előbbi utal, illetve a mocsaras-zsombékos részekre, amelyekre az utóbbinak a motivációja vezethető vissza, szintén nem emlékeznek már sokan, csak nevük őrzi a mai szántók múltját. Egyszer végleg elhalványulnak majd a hajdani határnyárfa égbe nyúló ágainak emlékei is.

A Határnyárfa egy régi, az ordasi polgármesteri hivatalban fellelt fotón

A Nácsi-csárda név kialakulása is a helyiek névhasználatához köthető. Az 1887-es katonai felmérés térképén (HKF.), egy Paks felé eső kisebb határrészen a Nád csárda név olvasható.

A Nád-csárda az 1887-es katonai felmérés térképén, Ordas határában, Zádor-pusztában

Ez egy rég eltűnt településről elnevezett pusztában, a Zádorban álló kocsma volt, nem messze a révtől; nevét az épület nádfedeléről kapta. Az 1971-es helynévgyűjtés alapján a csárda igen népszerű pihenőhely volt a Paks vagy Géder felé tartó, illetve onnan érkező utazók körében. Az akkorra már eltűnt épületet a kéziratok azonban Nácsi-csárda néven említik. De hogyan lett a Nád-csárda névből Nácsi-csárda?

A név eddig ismert előfordulásai:

1887: Nád-csárda (HKF.)

1971: Nácsárda ~ Nácsi-csárda ~ Nád-csárda (Besenczi 1971)

2022: Nád-csárda ~ Nácsárda ~ Nácsi-csárda (ÉGy.)

2022-es ordasi expedíciónk során rákérdeztünk, hogy az egykori nádfedeles épület tulajdonosát hívták-e Nácsi-nak, vagy esetleg máshonnan ered a későbbi elnevezés. Mint kiderült, a területnek szinte kizárólag élőszóbeli említése, az írott alak ismeretének hiánya és a denotátum pusztulása együttesen oda vezetett, hogy a név átlátszatlanná vált a használói számára, vagyis már nem fedezték fel benne a nád szót. A csárda elpusztulása miatt ugyanis már sokan nem tudták, hogy a név előtagja a nád szó, így a kiejtésben [Náccsárda]-ként hallatszó név előtagja újraértelmeződhetett a helybeliek tudatában: *Nács-csárda. Ekkorra azonban a Nád-csárda elnevezés már a kocsma körüli határrészre is átvonódott (ez már az 1887-es katonai térképen is látható, de az 1971-es és a 2022-es gyűjtés adatai is alátámasztják). A Nács-csárda alakból ennek megfelelően a helyiek valószínűleg kikövetkeztettek egy Nács nevet a terület megnevezésére, amiből már értelemszerűen következik, hogy a Nácson (vagy Nácsban?) álló egykori épület neve Nácsi-csárda, illetve Nácsi-kocsma lett az eredeti Nád-csárda helyett. Így aztán a népetimológiaként ismert szóalkotási móddal, a névalak értelmesítésével új helynév alakult ki.